|
A Názáreti Jézus - Üzenet és történelem Az utóbbi években a szélesebb néprétegek körében is megnőtt a Názáreti Jézus személye iránti érdeklődés. Bizonyíték erre, hogy a közelmúltban a hazai könyvpiacon is jó néhány Jézus-monográfia jelent meg. Ám a Jézus iránt tanúsított figyelem gyakran a keresztény egyházakkal szembeni fenntartással vagy kritikával párosul: a "modern" Jézus-könyvek szerzői az "igazi", a "hiteles", a minden egyházi "képződménytől" (dogmától) mentes Jézust kívánják az olvasók elé állítani. Az egyes szerzőket persze legtöbbször szubjektív szempontok (saját elképzeléseik és vágyaik) vezérlik, s ezért meglehetősen egyoldalú, néha kifejezetten torzított képet vázolnak Jézusról. Ezt figyelembe véve igen örömteli fejleménynek tartjuk a nemzetközileg elismert német bibliakutató, Joachim Gnilka Jézus-monográfiájának magyar nyelven való megjelentetését a Szent István Társulat gondozásában. A szerző, aki a Nemzetközi Teológiai Bizottságnak is tagja volt, már könyvének előszavában értésünkre adja, hogy nem életrajzot szándékozott írni, hanem Jézus Örömhírét, nyilvános működésének főbb vonásait, illetve ezek hatását kívánja rendszerbe foglaltan bemutatni, hogy közelebb vezesse az olvasót ahhoz, aki a "keresztények számára a mértéket jelenti" (6. oldal) Könyvének elején a szerző az úgynevezett történeti Jézus-kutatásról ad közérthető áttekintést. Először a kutatás fontosabb szakaszait vázolja, majd módszertani megfontolásokat tesz. A következő fejezetekben pedig a Jézus korabeli Izrael politikai, társadalmi és vallási helyzetét mutatja be abból a megfontolásból, hogy Jézus működését (beleértve annak eredetiségét is) a környezet beható ismerete nélkül nem érthetjük meg igazán. A történeti háttérre, illetve a történeti hátteret megvilágító korabeli zsidó iratokra a könyv hátralevő fejezeteiben is gyakran történik hivatkozás. A könyv központi részében Jézus nyilvános működésére, valamint annak végkimenetelére (szenvedés, kereszthalál) irányul a figyelem. Gnilka professzor az Isten országának (uralmának) témaköréből indul ki, s ennek öszszefüggésében szól Jézus példabeszédeiről, csodáiról, tanítványairól, erkölcsi követelményeiről és az Izraellel mint választott néppel való kapcsolatáról. A logikus és meggyőző szintézisből - szemléltetésként - csupán néhány alapgondolatot emelünk itt ki. Az Isten irgalmáról szóló példabeszédek és elbeszélések egyértelműen tanúsítják, hogy Jézus az üdvösség ajánlatát hirdette. Isten határozott szándéka, hogy végérvényesen megvalósítja üdvözítő uralmát, s ezért szeretetének teljességével fordul az emberek felé, hogy mindenkinek ingyenesen felajánlja az üdvösség javait. Jézus azonban nemcsak tanított az üdvösségről, hanem konkrétan megtapasztalhatóvá is tette. Isten uralma az ő működése (bűnök megbocsátása, csodák, stb.) által máris valósággá vált, bár beteljesedésére még várni kell. Jézus persze nemcsak meghirdette és jelenvalóvá tette Isten országát, hanem annak megfelelő magatartásra szólította fel kortársait. Az üdvösség máris megtapasztalható valósága mind az Istennel, mind az embertársakkal való kapcsolatban radikális megújulást (megtérést) kíván meg. Isten uralma új rendet hoz létre azok között, akik elfogadják azt. Az új életrend sajátosságai: ellenségszeretet, erőszakmentesség, kiengesztelődés, vagyontól való függetlenség és kölcsönös szolgálat. Gnilka azt is kiemeli, hogy Jézus elég szabadon viszonyult a Tórához. Számára nem a Törvény szava a végérvényes és az üdvösség szempontjából meghatározó, hanem az Isten uralmáról szóló üzenet, amelyet ő hirdet. A különböző vallási csoportokkal (farizeusok, szadduceusok) való összeütközés végeredményben erre a szabad magatartásra vezethető viszsza. A könyv természetesen Jézus küldetéstudatával is foglalkozik, mégpedig a "Jézus küldetésének tekintélye" címszó alatt. A szerző hangsúlyozza, hogy Jézus a legszorosabban kapcsolta össze Isten uralmát a saját személyével, és hogy egyedülálló fiúi kapcsolatban állt az Istennel. Határozottan állítható tehát, hogy Jézus küldetési tekintélye a maga páratlanságában történetileg levezethetetlen, vagyis nem lehet azt pusztán csak az akkori kor adottságaiból megmagyarázni. Összefoglaló értékelésként elmondhatjuk: Gnilka professzor Jézus-monográfiája széles ismereteken nyugvó, átfogó szintézist nyújtó, kiegyensúlyozott szemléletről tanúskodó mű. Jól tükrözi azt az egyházilag is elfogadott álláspontot, melyet a mai katolikus bibliatudomány a történeti Jézus kérdéskörével kapcsolatban képvisel. Bár tudományos alapossággal készült, közérthető nyelvezete miatt nemcsak szaktudósok forgathatják haszonnal, hanem mindazok, akik Jézus működésének történeti hátterét és sajátosságait behatóbban szeretnék megismerni. Kocsis Imre
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|