Az Olvasó írja

Karitászmunka

Az Új Ember hetilap megjelenését mindig érdeklődve várom.

Cikkeik nemcsak tanulságosak, ismeretterjesztők, hanem lelkiismeret-ébresztők, és útmutatást adnak az élet továbbviteléhez.

Nagyon helyesnek tartom lapjuk november 18-ai, a karitásszal kapcsolatos írásukat, mely felrázza és tevékenységre buzdítja a segíteni akarók figyelmét a jótékonyság különböző formáira. Ugyancsak itt olvasom, hogy "Tízéves a karitász Magyarországon". Talán így pontosabb lett volna: Budapesten tíz éve éledt újjá a karitászmozgalom. (Az újjáalakításban annak idején magam is részt vettem.)

Szeretném közölni, a karitász Sopronban már régóta működik - a Katolikus Konvent alosztályaként. Ezen tevékenységet a "megszállás" idején sem szüntette meg, csak nem verte nagydobra jótékonyságát. A hetvenes évek közepén vettem át vezetését az Orsolya-rend egyik tagjától. Nagyon szép, szociális tevékenység volt e munka. Az egész városból jöhettek hozzánk, tekintet nélkül vallásra vagy világnézetre. Voltak nyilvántartott gondozottjaink, akiket nemcsak ruhafélével, hanem - rászorultságuk szerint - pénzadományokkal is elláttunk. Pénzforrásunk kizárólag a város plébániáin a havi karitászvasárnapon begyűjtött összeg volt.

Több ízben kispapokat ruhafélével láttunk el idehaza - és Erdélyben is. Fiatal házasoknak bútorral, idős embereknek hivatalos ügyeik intézésével is segítettünk. Mellényeket, ablakvédőket varrtunk délutánonként a rászorulóknak. Ebbe a munkába szívesen bekapcsolódtak az egyedülállók is, hisz ilyenkor társaságban voltak, beszélgethettek. Karácsonykor ünnepséget rendeztünk, melyen a gondozottak gyermekei adták elő kedves pásztorjátékukat. Ilyenkor mindenki nagyobb pénzadományt és új ágynemű-garnitúrát kapott.

Ennyit kívántam leírni arról a sokoldalú tevékenységről, amelyben Isten segítségével több éven át én is részt vehettem.

Cs. A., Solymár

Köszönet

2001 utolsó heteiben hálásan mondok köszönetet nagylelkűségükért, azért, hogy kitűnő lapjukat térítésmentesen juttatták el hozzám, nehéz körülményeimet tekintetbe véve. A napi többszöri imádságos viszonzás segítse mindnyájukat magasztos vállalkozásuk folytatásában, a lelkek erősítésében!

Az év, ha lehet, még mélyebbre juttatott anyagiak tekintetében: a háromszáz lelkes lakosság létszáma tovább apadt. A közkiadások valóban lélegzetelállítóan megnőttek, a katolikusok luxusként mellőzik támogatásunkat: a spórolást rajtunk kezdik és végzik. 80 évemmel így a legalacsonyabb állami nyugdíjamból élek, megosztva azt gyógyíthatatlan beteg gondozómmal. Rettenetes teher a püspöki parancsra bevezettetett telefon díja, a szemérmetlenül magas áram- és gázdíjak. Rokkantkocsim benzinszámláját mindenestül én fizetem, bottal közlekedem, kocsi nélkül kimozdulni sem tudnék.

Bízom abban, hogy nagylelkűségük ezután is lehetővé teszi szeretett lapjuk díjtalan megküldését, a lelki éhenhalás elhárításaként.

Szívből kívánok kedves mindannyiójuknak áldott szent karácsonyt, békés, termékeny új esztendőt. Égi világosságot, amit minden soruk továbbsugároz, Isten áldását vetésükre, tele mennyei csűröket! Amikor majd elérik az én koromat, találjanak olyan irgalmas keresztényeket, akik szeretettel, gyengédséggel pótolják fogyatkozó erőiket, miként önök az enyémet!

A két Szent Szívbe ajánlja mindnyájukat, családjukkal együtt, hálás tisztelőjük:

Gyimesi Vilmos plébános, Szentdénes

Sárospatak, nem Sátoraljaújhely...

Nagy örömmel olvastam az október 28-i számban a Magyarország virága című könyvről, illetve a szentek tiszteletéről és követésükről. Tetszett a gondolatmenete, hiszen mint fiatalokkal is foglalkozó lelkipásztor, magam is érzem hiányát a szentek tiszteletének és követésének.

Örömömbe azonban egy kis keserűség is került, mert a cikk pontatlanságot is tartalmaz. Számomra kedves és szívemhez közeli Sátoraljaújhely városa is, hiszen két csodálatos évet szolgálhattam ott, de le kell írnom, hogy Szent Erzsébet nem ott született, s nem ott alakult meg a Szent Erzsébet Történeti Társaság, hanem Sárospatakon. (Talán nem szerénytelenség megemlítenem, hogy e város plébánosa vagyok 2000 augusztusától, s ez időtől a Szent Erzsébet Történeti Társaság tagja is.)

Deli Lajos plébános, Sárospatak

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu