Uj Ember

2001.12.23
LVII. évf. 51-52. (2786-2787)

Lapunk következő száma
2002. január 6-án
jelenik meg!

Főoldal
Címlap
A karácsony fénye
Igazságosság és megbocsátás
Pápai üzenet a Béke világnapjára
Kegyelemteljes karácsonyt kívánunk
Élő egyház
A Stephaneum átadása Piliscsabán
A püspöki kar téli ülése
Új imakönyv készül - állásfoglalás az örmény "templomfoglalásról"
Először adományoztak lelkészi palástot a honvédségnél
Ima és böjt az áldozatokér
Betlehemi jászolkiállítás
Karácsonyi ajándék az időseknek
Taizé
Élő egyház
A Fekete Madonna bebörtönzése és kiszabadítása
A szentföldi keresztények
Lelkiség
A beteljesedett ígéret
Advent 4. vasárnapja
Mária anyasága
Áldd meg családjainkat!
ÉLET ÉS LITURGIA
Ének
Lelkiség
Családegyház
December 30.: Szent Család vasárnapja
Liturgikus műfajok
"Hiteles liturgiát" (3)
Életfa és fenyőág
A két hét liturgiája
A év
Ünnep
Kispap a fekete kontinensről
A katolikus egyetemek Európában
Kultúrát Európának
Jézus mint támadó - a Mária életét veszélyeztető magzat
Reflexiók egy karácsony előtti beszélgetésre
Székesfehérvári Egyházmegye
A móri példa
"Atya-napok"
Velencei segítség
Diakónus - gyakorlaton
Premontrei nővérek missziója
Ünnep
Az érsek karácsonyai
Márfi Gyula veszprémi érsek karácsonyairól, az igazi ajándékról, a családról, a hazáról, a pap, a püspök életének nehéz
Hírek, remények, gyengeségek
Nem mindig a korszellem a hibás
Ünnep
Az ember természetes igénye
Komoly karácsonyi beszélgetés a játékról Lévai Anikóval
"Európa gyermeke" ma is optimista
Habsburg Ottó a kereszténység jövőjéről és a hazafiság értékéről
2001. karácsony
Ünnep
Ajándék az új esztendőre
Karácsonyaim
Az irgalomról és a kegyelemről
A mozgássérült szemével
A negyedik király
Ünnep
Őszinte, személyes szó
Lelki ismeret
A nagyobb jó
A békítő
Angyaljárás
(ezerötszáz gyors)
Fórum
Vannak boldog házasságok is...
Beszélgetés Horváth Gyulával
Ünnep
Hogyan ünnepli a pápa a karácsonyt?
Otthon lenni és otthont adni
Taizéi találkozó Budapesten
A kis betlehemi csillag
Karácsonyi mese felnőtteknek
Fórum
Karácsony körül a Mura mentén
Az Olvasó írja
Karitászmunka
Ki tud róluk?
Ünnep
Karácsony, 2001.
A Kert
- Vágyak és soha (?) -
A szeretet fénye
Mozaik
Karácsonyeste
Új-zélandi karácsonyfa
Rejtvény
Ünnep
El kell érnünk Betlehembe...
A találkozás pillanata Istennel
Ünnep
Nem dicsekvésből, hanem boldogan...
A nyolcvanéves Remsey Iván festőművésznél, Gödöllőn
A fiú meg az apa
Déli harangszó
Fórum
A keresztények akkor sem értették...
Maróth Miklós az iszlámról
A legszegényebb koldus
Hozz egy játékot!
Katolikus szemmel
A papi hivatás vértanúja
Hetven éve született Brenner János
Aki a "titkosak" közé tartozott
Húsz éve halt meg Endrédy Vendel
Ima Endrédy Vendel boldoggá avatásáért
Ébner Jenő
Erdély vértanú papjai
Ünnep
Lackó meg a többiek...
Vörsi betlehemesek
Egy dal, amely meghódította a világot
Zenés betlehem Kaposváron
Karácsony fényei
Ifjúság
Forró csokoládé
Egyik vagy egyetlen?
Kincset őrző cserépedény
A kis fenyőfa
Krakkói jegyzetek
Tántoríthatatlanul
Rejtvény
Tíz év alattiaknak
Fórum
A Názáreti Jézus - Üzenet és történelem
Kit kerestek?
Keresztutak az ezredforduló Magyarországáról
Operisták - írók és alkotások
Szeghalmi Elemér könyve
A gyémántfogú idő ellen
Egy költő ébresztése
Párbeszéd
Felmutatni Krisztust a világnak
Beszélgetés Ozsvári Csaba ötvösművésszel
Zarándokút az élet
Beszélgetés Barna Gábor néprajzkutatóval
Mozaik
Hűséges az Isten
Papi jelmondatok
Búcsú, köszönet, jókívánság
Levél az Olvasókhoz

 

Hogyan ünnepli a pápa a karácsonyt?

Nyilvános apostoli tevékenységét illetően természetesen első helyen említendő az éjféli szentmise a vatikáni Szent Péter-bazilikában. Karácsony napján, az utóbbi néhány évben a pápa magánkápolnájában mutat be szentmisét, majd déli 12 órakor a Szent Péter-bazilika erkélyéről mondja el hagyományos karácsonyi jókívánságait közel hatvan nyelven - a Mondovisio jóvoltából a földkerekség száz - és százmillióinak. Ezek között hangzik fel majd az ismerős és kedves formula "mádzsárul", ahogy a pápa mondja: "Áldott karácsonyt!"

E nagy nyilvánossággal szemben a Szentatya karácsonyának magánjellegéről a Szentszék sohasem ad ki közleményt, ám ismeretesek olyan mozzanatok, melyek betekintést engednek a pápa ünnepébe. Minthogy a karácsony a közös liturgikus ünneplésen túl kiemelkedően családi ünnep, és mivel a pápa közvetlen rokoni köréből senki sem maradt életben, a pápa a Szentestét, pontosabban az ünnepi vacsorát régi és új titkárai, a szolgálatában álló lengyel nővérek és meghívott barátai körében tölti. A régi és hűséges egykori titkár, Stanislaw Dziwisz püspök, és a Szent Szív Kongregáció lengyel nővérei közül többen még Krakkóban kerültek Woytiła érsek szolgálatába, és azóta ők alkotják a pápa környezetének legszemélyesebb magját. Rómából rendszeresen meghívót kap a pápától közös karácsonyünneplésre Stanislaw Grygiel laikus filozófiaprofeszszor, a Lateráni Egyetemen működő Családpasztorációs Intézet igazgatója, Czeslaw Drazek atya, az Osservatore Romano lengyel kiadásának nyugalmazott főszerkesztője.

Az együttlét szokásában és hangulatában követi a lengyel katolikus családok karácsonyi ünneplését. A lengyelek népi hagyománya szerint a karácsony ünneplése akkor kezdődik, amikor feltűnik az esthajnalcsillag az égbolton, mintegy arra emlékeztetve, hogy az Úr születésekor Betlehemben egy csillag is jelentős szerepet kapott: Jézushoz vezette a napkeleti bölcseket. Jelképesen valami hasonló történik most is, minthogy a pápa egykori professzortársait is gyakorta hívja vendégül. Így többek között a lublini katolikus egyetem filozófiai etika tanszékének professzora, Tadeusz Styczen szalvatoriánus atya, aki a pápa utóda az egyetemi katedrán, aztán a magyar származású Stanislaw Nagy atya, a fundamentális teológia nyugalmazott professzora már többször töltötték a karácsonyt a Vatikánban. De nemcsak papok és nővérek, hanem családok is helyet kapnak a pápa asztalánál. Az egyik legérdekesebb személyiség, akit egészen különös kötelék fűz a pápához, kétségtelenül a most 80 esztendős Wanda Póltawska doktorasszony. A ravensbrücki koncentrációs tábor foglyaként egykor megismerte a legszörnyűbb kegyetlenségeket, a módszeres emberpusztítást, az emberekkel való kísérletezést, és fiatal orvosnőként szolgálatát a teljes emberi élet megmentésének szentelte. Az ötvenes években, immár halálos rákos betegség hordozójaként kereste fel Karol Woytiła krakkói segédpüspököt, és lelki támogatást kért tőle. Woytiła püspök levélben a San Giovanni Rotondo kolostorában szolgáló Pio atyához fordult, imádságát kérte a nagybeteg orvosnő számára, és később megtörtént a csodás gyógyulás. Azóta a segédpüspök pápa lett, aki Pio atyát boldoggá avatta, Póltawska asszony pedig filozófus férjével rendszeresen vendége a pápának. Jelenleg is Rómában tartózkodik.

Szenteste napján a pápai lakosztály szobáit Zakopánéból hozott fenyőfákkal díszítik fel, melyeket mindig hivatalos küldöttség ajándékoz II. János Pálnak. Ezek a fenyőfák ismerősek a "nagy síelőnek", és friss illatukkal visszahozzák a szülőföld közelének magas hegyeit és persze a régi emlékeket is. A feldíszített karácsonyfa mellett terítik meg a pápai ebédlő asztalát hófehér abrosszal, mely most a betlehemi Kisded fehér gyolcsára emlékeztet. Imádság és ének, karácsony örömhírének evangéliumi olvasása után egy régi lengyel szokás, az "oplatek" nyitja meg az egyébként böjtös, hústalan étkezést. Tenyér nagyságú, szögletes ostyakenyeret adnak mindenki kezébe, és ez az "oplatek" - a latin oblatum, azaz felajánlott adomány szóból - az öröm megosztását jelképezi: mindenki nyújt egy kis megtört darabot a "család" minden tagjának, és egyúttal fogadja az összes többi falatját. E megosztott kenyér a Szentestén egyúttal Betlehemre - hiszen Bét Lechem a Kenyér Házát jelenti - emlékeztet, ahol a "Mennyből alászállott élő kenyér" (Jn 6,41) testet öltött közöttünk. A terítéskor mindig gondosan ügyelnek arra, hogy eggyel több szék és teríték várja a vendégeket: ez a hely Krisztusé, akit születése napján nem fogadtak be a szálláson.

Az asztal szerény ételei: a kötelező céklaleves, halétel, többnyire ponty és végül mákos guba, vagy mákos kalács. A vacsorát követően a karácsonyfa köré telepedve a pápa és vendégei énekelni kezdenek a lengyel népénekek csodálatosan gazdag tárházából. A Szentatyának nem kell énekeskönyv, mert kívülről ismeri a dalokat. Sőt, gyakran megesik, hogy amikor vendégei elakadnak a harmadik-negyedik strófánál, a pápa biztos emlékezettel az utolsó versszakig elénekli a dalokat. A kora este elfogyasztott vacsora után a pápa visszavonul dolgozószobájába, illetve magánkápolnájába, és imádkozva készülődik az éjféli misére.

Vértesaljai László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu