|
Hogyan ünnepli a pápa a karácsonyt? Nyilvános apostoli tevékenységét illetően természetesen első helyen említendő az éjféli szentmise a vatikáni Szent Péter-bazilikában. Karácsony napján, az utóbbi néhány évben a pápa magánkápolnájában mutat be szentmisét, majd déli 12 órakor a Szent Péter-bazilika erkélyéről mondja el hagyományos karácsonyi jókívánságait közel hatvan nyelven - a Mondovisio jóvoltából a földkerekség száz - és százmillióinak. Ezek között hangzik fel majd az ismerős és kedves formula "mádzsárul", ahogy a pápa mondja: "Áldott karácsonyt!" E nagy nyilvánossággal szemben a Szentatya karácsonyának magánjellegéről a Szentszék sohasem ad ki közleményt, ám ismeretesek olyan mozzanatok, melyek betekintést engednek a pápa ünnepébe. Minthogy a karácsony a közös liturgikus ünneplésen túl kiemelkedően családi ünnep, és mivel a pápa közvetlen rokoni köréből senki sem maradt életben, a pápa a Szentestét, pontosabban az ünnepi vacsorát régi és új titkárai, a szolgálatában álló lengyel nővérek és meghívott barátai körében tölti. A régi és hűséges egykori titkár, Stanislaw Dziwisz püspök, és a Szent Szív Kongregáció lengyel nővérei közül többen még Krakkóban kerültek Woytiła érsek szolgálatába, és azóta ők alkotják a pápa környezetének legszemélyesebb magját. Rómából rendszeresen meghívót kap a pápától közös karácsonyünneplésre Stanislaw Grygiel laikus filozófiaprofeszszor, a Lateráni Egyetemen működő Családpasztorációs Intézet igazgatója, Czeslaw Drazek atya, az Osservatore Romano lengyel kiadásának nyugalmazott főszerkesztője. Az együttlét szokásában és hangulatában követi a lengyel katolikus családok karácsonyi ünneplését. A lengyelek népi hagyománya szerint a karácsony ünneplése akkor kezdődik, amikor feltűnik az esthajnalcsillag az égbolton, mintegy arra emlékeztetve, hogy az Úr születésekor Betlehemben egy csillag is jelentős szerepet kapott: Jézushoz vezette a napkeleti bölcseket. Jelképesen valami hasonló történik most is, minthogy a pápa egykori professzortársait is gyakorta hívja vendégül. Így többek között a lublini katolikus egyetem filozófiai etika tanszékének professzora, Tadeusz Styczen szalvatoriánus atya, aki a pápa utóda az egyetemi katedrán, aztán a magyar származású Stanislaw Nagy atya, a fundamentális teológia nyugalmazott professzora már többször töltötték a karácsonyt a Vatikánban. De nemcsak papok és nővérek, hanem családok is helyet kapnak a pápa asztalánál. Az egyik legérdekesebb személyiség, akit egészen különös kötelék fűz a pápához, kétségtelenül a most 80 esztendős Wanda Póltawska doktorasszony. A ravensbrücki koncentrációs tábor foglyaként egykor megismerte a legszörnyűbb kegyetlenségeket, a módszeres emberpusztítást, az emberekkel való kísérletezést, és fiatal orvosnőként szolgálatát a teljes emberi élet megmentésének szentelte. Az ötvenes években, immár halálos rákos betegség hordozójaként kereste fel Karol Woytiła krakkói segédpüspököt, és lelki támogatást kért tőle. Woytiła püspök levélben a San Giovanni Rotondo kolostorában szolgáló Pio atyához fordult, imádságát kérte a nagybeteg orvosnő számára, és később megtörtént a csodás gyógyulás. Azóta a segédpüspök pápa lett, aki Pio atyát boldoggá avatta, Póltawska asszony pedig filozófus férjével rendszeresen vendége a pápának. Jelenleg is Rómában tartózkodik. Szenteste napján a pápai lakosztály szobáit Zakopánéból hozott fenyőfákkal díszítik fel, melyeket mindig hivatalos küldöttség ajándékoz II. János Pálnak. Ezek a fenyőfák ismerősek a "nagy síelőnek", és friss illatukkal visszahozzák a szülőföld közelének magas hegyeit és persze a régi emlékeket is. A feldíszített karácsonyfa mellett terítik meg a pápai ebédlő asztalát hófehér abrosszal, mely most a betlehemi Kisded fehér gyolcsára emlékeztet. Imádság és ének, karácsony örömhírének evangéliumi olvasása után egy régi lengyel szokás, az "oplatek" nyitja meg az egyébként böjtös, hústalan étkezést. Tenyér nagyságú, szögletes ostyakenyeret adnak mindenki kezébe, és ez az "oplatek" - a latin oblatum, azaz felajánlott adomány szóból - az öröm megosztását jelképezi: mindenki nyújt egy kis megtört darabot a "család" minden tagjának, és egyúttal fogadja az összes többi falatját. E megosztott kenyér a Szentestén egyúttal Betlehemre - hiszen Bét Lechem a Kenyér Házát jelenti - emlékeztet, ahol a "Mennyből alászállott élő kenyér" (Jn 6,41) testet öltött közöttünk. A terítéskor mindig gondosan ügyelnek arra, hogy eggyel több szék és teríték várja a vendégeket: ez a hely Krisztusé, akit születése napján nem fogadtak be a szálláson. Az asztal szerény ételei: a kötelező céklaleves, halétel, többnyire ponty és végül mákos guba, vagy mákos kalács. A vacsorát követően a karácsonyfa köré telepedve a pápa és vendégei énekelni kezdenek a lengyel népénekek csodálatosan gazdag tárházából. A Szentatyának nem kell énekeskönyv, mert kívülről ismeri a dalokat. Sőt, gyakran megesik, hogy amikor vendégei elakadnak a harmadik-negyedik strófánál, a pápa biztos emlékezettel az utolsó versszakig elénekli a dalokat. A kora este elfogyasztott vacsora után a pápa visszavonul dolgozószobájába, illetve magánkápolnájába, és imádkozva készülődik az éjféli misére. Vértesaljai László
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|