"Európa gyermeke" ma is optimista

Habsburg Ottó a kereszténység jövőjéről és a hazafiság értékéről

Széles körben ismert ma már, hogy az utolsó magyar király gyermeke, Habsburg Ottó - aki egy francia publicistától az "Európa gyermeke" (L´enfant de l´Europe) megtisztelő címet kapta - évtizedek óta munkálkodik hazánk javára. Mint a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke, elkötelezett híve és szószólója Magyarország euroatlanti csatlakozási törekvéseinek. 1988 óta egyre sűrűbben látogat hazánkba, fáradhatatlanul járja az országot, és a legkisebb települések meghívásait sem utasítja vissza. A méltán népszerű, nagy formátumú politikus mindig szerény és közvetlen hangon szól hallgatóságához, de beszédeinek, előadásainak legjellegzetesebb vonása mégis inkább az a tüzes lelkesedés, optimizmus, mely akkor nyilvánul meg, amikor Magyarország és a kereszténység jövőjéről esik szó. Honnan ez a derű, honnan ez a bizakodás, kérdeztük a világpolitika realitásait és a szellemi élet főbb áramlatait több mint fél évszázada jól ismerő Habsburg Ottót.

- Ha a kereszténység jövőjéről kérdez, akkor azt kell mondjam, hogy az egy évszázaddal ezelőtti helyzethez viszonyítva ma haladásról beszélhetünk.

Az antiklerikalizmus, a keresztényellenes érzés kialakulása három-négyszáz évvel ezelőttre tehető. A XIX. század utolsó éveiben azonban fordulat állt be ezen a téren. A törés Isten és a tudomány között ettől kezdve bizonyos pontokon megszűnni látszik. Amikor Louis Pasteur (1822-1895) francia természettudós kijelentette, hogy ő katolikus, hívő ember, a tudományos közvélemény így vélekedett: mivel nagy tudós, ezért bármit megtehet, bármit mondhat. Ha a szóban forgó kijelentést egy kevésbé jelentős kutató tette volna, bizonyos vagyok benne, hogy azonnal mellékvágányra helyezik. A múlt század eleje óta megfigyelhető és jelen van az a tendencia, hogy a tudomány visszafordul Istenhez. Jól ismertem például Einsteint, akivel sokszor találkoztam Amerikában. Halála után megkértek, hogy írjak róla egy cikket. Ebben a cikkben azt írtam, hogy Albert Einstein az egyetlen olyan nagy tudós, akit ténylegesen ateistának ismertem meg. Három hétre az újságcikk megjelenése után levelet kaptam egy Einsteinhez hasonló kaliberű tudóstól, aki azt írta, nem igaz, amit állítok, és elküldte nekem Einstein utolsó levelét, amit halála előtt írt. Ebben az állt, hogy a relativitáselmélet megalkotóját tanulmányai, kutatásai oda vezették, hogy felismerte: a látható világ mögött a mindenségnek van egy rendezője, egy irányítója, aki a javunkat akarja. A levélben az is áll, hogy ez a tudás Einstein számára hallatlan nagy boldogságot adott. Halála előtt tehát Einstein vallásos ember lett.

Napjainkban, az új évezred kezdetén meg kell hogy mutatkozzék a hit, a vallás teljes valósága, ereje. André Malraux a XX. század nagy francia írója mondta: a XXI. század vagy mélyen vallásos lesz, vagy nem lesz.

Idén október 30-án a Magyar Tudományos Akadémián a Mindszenty József tiszteletére rendezett emlékülésen azt nyilatkozta: Magyarországnak keresztény országként kell megmaradnia. Ahogy arról az Új Ember is tudósított (2001. november 11.) az emlékülésen odaadó tisztelettel beszélt a vértanú bíborosról. Úgy tudom személyesen is ismerte őt.

- Igen, több alkalommal is találkoztam Mindszentyvel. Szerény véleményem szerint egyike a legnagyobb magyaroknak, és legnagyobbika az egyházi vezetőknek. Istenbe vetett hitével abszurdnak tűnő helyzetekben is bátran kiállt. Bámulatos egyéniségét a végtelen bátorság jellemezte és az Istenbe vetett határtalan bizalom. Az ilyen emberekből lesznek a mártírok, és a mártírok az egyház jövőjének zálogai. Mindszenty hazafi is volt. Ne felejtsük el, hogy az 1956-os szabadságharc egyik főszereplőjeként és később is nagy szerepe volt abban, hogy pozitívan változott a magyarság megítélése, pozíciója a nagyvilágban. Az ő áldozata is arra kötelez, hogy Magyarországnak keresztény országként kell megmaradnia.

Az Ön "hazafiságát", hazánkért tett erőfeszítéseit milyen gyökerek éltetik?

- Nézze, ott voltam, amikor apám a koronázáskor letette az esküt a magyar nemzetre, én úgy érzem, ez az eskü engem is köt. Ezenfelül számtalan kiváló magyar barátom van, nem beszélve legjobb tanáraimról, akik magyar bencések voltak. Végtelenül hálás vagyok nekik ma is.

A mai magyaroknak a hazafiságuk adhat optimizmust. Több évtizede foglalkozom az Európai Unió bővítésével. Tevékenységem során azt tapasztaltam, hogy más nemzeteknél a pártgondolkodás sokkal erősebb volt, mint a hazáért érzett felelősség. A magyarok ezzel szemben először patrióták, azután párttagok, és ez rendkívül szimpatikus vonás.

Mindszenty mellett egy másik személyiség is fontos az életemben: Márai Sándor. Az ő alakjából érthetjük meg azt, hogy mi a különbség a nacionalista és a hazafi között. Az igazi patrióta szereti nemzetét, de emellett tiszteli a többi nemzetet is, és nem nézi le azokat. Márai magyar patrióta volt. Magyar maradt külföldön is, és a honi érdekeket tartotta szem előtt. Amikor először kényszerítették ki hazájából, megkérdeztem tőle, hogy mit tart legfontosabb feladatának. Azt válaszolta: a magyar emigrációban megtartani a hitet és a magyar nyelvet. Márai külföldön mindent megírt magyarul, mert hazafi volt. Öröksége - amellett, hogy ápolni kell a magyar nyelvet és a hagyományokat - abban is áll, hogy a magyar jövő nem alapozható meg gyűlölettel és bosszúvággyal. Nem a múlt hibáinak felhánytorgatásával kell foglalkoznunk, hanem a magyar jövő kibontakozásáért kell fáradoznunk.

Körössy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu