A katolikus egyetemek Európában

Kultúrát Európának

Ötödik alkalommal találkoztak a Vatikán meghívására európai egyetemek rektorai, lelkészei és diákjai december 7-11. között, hogy konferencián vitassák meg tapasztalataikat, problémáikat, s együtt gondolkodva tervezzék meg az elkövetkezendő időszak feladatait. Tapasztalatcserére, egymás jobb megismerésére is alkalmat adott a találkozó. Hazánkat Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, az egyetem lelkésze, Várnai Péter, a Légár Piroska vezette egyetemi kórus, valamint öt hallgató képviselte.

Huszonkét ország huszonnégy egyetemének képviselői jöttek el, hogy részt vegyenek a fórumon. Erdő Péter püspök, rektor a találkozó végén lapunknak így számolt be a konferenciáról:

- Una cultura per l´Europa volt a címe az idei találkozónknak, amelyet kétféleképpen fordíthatunk magyarra: kultúrát Európának, vagy egy kultúra Európa számára. Azt hiszem, a hangsúly az utóbbin van: vagyis egyetlen kultúra van Európában, amelynek megalkotásában az egyetemek, s különösen az egyetemi szférában működő katolikusok nagyon sokat tehetnek. A Szentszék mellett a találkozó társszervezője volt az Európai Unió püspöki karainak szövetsége, melyet már szinte az EU püspöki konferenciájának is tekinthetünk. Ennek a szervezetnek az egyetemi lelkipásztorkodással megbízott külön delegátusa jött el Rómába, Cesare Nosiglia személyében, aki a rendezvényt megnyitotta. Erre a Gregoriána Egyetemen került sor, ahol a vendéglátó rektor, Franco Imoda köszöntötte a jelenlévőket. A Nevelési Kongregáció titkára, Giuseppe Pittau érsek volt az első előadó, akit én követtem, majd az oxfordi egyetemet képviselő John Caldwell tartott előadást. Három szálon futott a rendezvénysorozat. Rektori tanácskozás volt, előadásokon, fórumokon vettek részt az egyetemi lelkészek és a hallgatók, Róma különböző templomaiban pedig az egyetemek kórusai koncerteztek.

Az ön előadásának címe utalt a múlt évi jubileumra is. Miért?

- Egyetemi pasztoráció a Nagy Jubileum után címmel tartottam előadást. A pápai eligazításokat vettem kiindulópontnak, majd az egyetemi szféra átalakulását vizsgáltam az európai kulturális és gazdasági változások tükrében. Minden európai ország gőzerővel alakítja át a felsőoktatását, hogy amikor megnyílik a közös munkaerőpiac, a diplomák kompatibilisek legyenek. Mindenhol komoly feladat az egységesítés.

Napjainkban változik a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolata.

- Ma már a szabadpiac és a fiatalok érdeklődése dönti el, hányan, hol, milyen szakirányban tanulnak. Jóval több fiatal végezhet az egyetemeken, mint korábban. Arra viszont senki nem ad garanciát, hogy tanulmányaik végén el is tudnak majd helyezkedni. A munkaerőpiaccal a felsőoktatásnak nincs közvetlen kapcsolata.

Társadalmi igény lett a több diploma és nyelvvizsga megszerzése, sokan igyekeznek külföldi egyetemeken tanulni, hiszen ez növeli az elhelyezkedés esélyeit. Mindez azt jelenti, hogy a biológiai érettség és a "társadalmi érettség" ezen a szinten, vagyis az egyetemet végzőknél időben egyre távolodik. Ez egész életformájukra - önállósulás, családalapítás - erősen kihat. A felmerülő egzisztenciális kérdésekkel az egyetemi pasztorációnak is foglalkoznia kell. Megváltozott a tanulás célja. Ma egyre kevesebben választják idealista elképzelések alapján az egyetemeket, sokkal inkább érdekli a fiatalokat a közvetlen anyagi haszon.

A Nevelési Kongregációban Grocholewski bíboros fogadta önöket...

- A kongregáció tisztában van az egyetemi lelkészek legfőbb problémájával, hogy az egyetemeken nagyon alacsony a gyakorló katolikusok számaránya. A bíboros arra is felhívta figyelmünket, hogy milyen fontos az egyetemeken oktatott tudományokat a hit szemszögéből vizsgálni. Ez nem a lelkész, hanem a tanár felelőssége elsősorban. Az egykori szocialista országokban ez külön probléma, hiszen a mai oktatók jelentős része, ha vallásos is, más szemléletben tanulta a ma általa oktatott tudományágat.

Érdekes azt a tendenciát látni, hogy bizonyos szakmák képzésében csak akkor versenyképes az egyetem, ha az oktatás angol nyelven folyik. Visszatérni látszik a középkori egyetemes kultúra, de növekszik a szükség és bővül a lehetőség a nemzeti kultúrák és irodalmak odaadó művelésére is.

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu