A keresztények akkor sem értették...

Maróth Miklós az iszlámról

Az Amerikát ért borzasztó terrortámadás óta sokat hallunk nemcsak a terrorizmusról, az ellene való védekezésről, de egy vallásról, a három nagy egyistenhívő vallás egyikéről, az iszlámról is. Jogos-e együtt emlegetni az iszlámot a terrorizmussal, lehetséges-e békésebb, értelmesebb kapcsolat a kereszténység és Mohamed követői között? Erről beszélgettünk Maróth Miklós kelet- és ókorkutatóval, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető egyetemi tanárával.

- Alapvető dolgokat kell tisztázni! - mondja Maróth Miklós. - Mohamed vallási alapon szervezte meg azt a közösséget, amelyik valójában politikai közösség volt. Ennek következtében az iszlám állam és vallás. Ezért lehetséges, hogy számos olyan politikai dolog megy végbe az iszlám világában, amely automatikusan a valláshoz kapcsolódik vagy mások a valláshoz kapcsolják.

Eszköz volt a vallás arra, hogy politikai szervezet jöjjön létre?

- Mohamed kiszakadt a törzsi közösségből, amikor 622-ben Mekkából Medinába menekült. A kiszakadás az életképtelenséget is jelentette. Káinnak, miután Ábelt megölte, Isten azt mondta: legyen földönfutó. A kor gondolkodása szerint Káin a törzsi közösségből kitagadott státusba került. Ugyanilyen helyzetbe került Mohamed és azok, akik vele menekültek. Elemi érdeke volt, hogy egy új törzsi közösséget hozzon létre. Mivel vérségi alapon nem volt lehetséges, a vallást választotta. A muszlimokból, az igazhívőkből szervezte meg a közösséget, amelyre ráruházta a törzs jogait és kötelességeit.

Ma is megvan az iszlámnak ez a törzsi jellege?

- A muszlim államok vezetői, nevezzék őket királynak, vagy miniszterelnöknek, valójában törzsfőnökök. A miniszterelnöki pozíció például Szíriában öröklődött, Szaúd-Arábiában a királyt választják, illetve ugyanaz a tanács, amelyik megválasztotta, le is teheti. Mindez európai felfogás szerint abszurdum. De nekik nem az európai, hanem egy másik értelemben vett demokrácia az ideáljuk.

Terheli-e az iszlám vallást mindaz, amit terrorizmusnak tart a nyugati világ?

- Nem mondanám, hogy az iszlám mint vallás az alapító szándéka szerint felelős volna ezekért a cselekedetekért. Más vallás - nevezetesen a kereszténység - is elkövetett hasonló dolgokat. A kereszténység azonban eljutott a politikai és a vallási szféra szétválasztásához, ami az iszlámban nem megy. Terrorizmus egyébként, ha nem is így hívták, mindig létezett a Földközi-tenger medencéjében. Akkor is, amikor az ott élő népek még nem tudták, hogy egyszer arabok lesznek. A tengeri kalózkodás például a terrorizmus ókori formája. A népek nyelve és vallása változott, de változatlanul maradt a kalózkodás és mindaz, ami ehhez kapcsolódik.

Csak ennyi volna az oka a mai arab terrorizmusnak?

- A Libanonban, Palesztinában történő öngyilkos merényletek valójában egy ősi harcmodor megnyilatkozási formái, ez szerintem nem terrorizmus. Annak idején, amikor a keresztes lovagok arra jártak, gyakran megtörtént, hogy egy-egy fegyveres muszlim berontott közéjük, néhányat lekaszabolt, végül őt is lekaszabolták. A keresztények akkor sem értették: józan ember ilyet nem tesz. Úgy gondolták, hogy hasisszívás következtében kerültek ilyen állapotba. Akkoriban nem nevezték ezt terrorizmusnak, tudomásul vették, hogy az arabok így harcolnak. Ők ezt teszik ma is. És miután az ENSZ is jogosnak tartja, hogy egy nép minden eszközzel védelmezze saját földjét a betolakodókkal szemben, meg vannak győződve róla, hogy törvényesen járnak el. Az ő szempontjukból az izraeliek betolakodók, akik őket a saját földjükről kitúrták. A nemzetközi közösség persze másként értelmezi ezt.

Mi lehet az oka az iszlámon belül tapasztalható rengeteg küzdelemnek és gyilkosságnak?

- A keresztényekkel is előfordul, hogy irtják egymást igazhitűségi vita ürügyén. Az iszlámon belül ez az általános emberi magatartás kiegészül két dologgal, ami a kereszténységben nincs meg. Náluk alapvető parancs, hogy aki hívő volt, de hitetlenné vált, azt meg kell ölni. A másik, hogy nincs központi hatalom - mint nálunk Róma -, amelyik megmondaná, hogy mi az igazhitűség és mi nem az. Ezért kikezdhetetlen az iszlám a kereszténység számára, halál vár ugynis arra, akit sikerül esetleg áttéríteni.

Az iszlám viszont, mintha sikereket érne el a kereszténységgel szemben...

- Mostanában hallani, hogy francia keresztények milyen tömegesen térnek át a muszlim hitre. A fordítottja elképzelhetetlen az iszlám világában. Az áttérőket ők azonnal legyilkolnák.

A szeptember 11-én Amerikában történteket összefüggésbe hozhatjuk-e az iszlámmal?

- A muszlim jog szerint csak azt lehet megtámadni, aki fegyverrel a kezében harcol ellenük. Márpedig a hatezer amerikai áldozat nem harcolt, tehát a megölésük alapvető muszlim előírásokba ütközik. Kevesen tudják, hogy az első ember, aki kérte, hogy nemzetközi elfogató parancsot adjanak ki Oszama bin Laden ellen, Kadhafi volt, a líbiai elnök. Csakhogy akkor, tíz évvel ezelőtt, Oszama bin Laden még az amerikaiak szövetségese volt, szervezetének célpontja több arab rendszer vezetője, köztük Szaúd-Arábia királya. Az al-Kaida vezetője ki van tiltva Szaúd-Arábiából és több arab országból. Akik akkor nem fogták el, most célponttá váltak.

Mondják, hogy mindaddig kell hasonló esetekre számítani, amíg Palesztina problémája meg nem oldódik.

- Ha a törzs bármelyik tagjának egy külső emberrel nézeteltérése támad, nem vizsgálják, hogy igaza van-e, hanem mellé állnak és védik. Ez a törzsi élet parancsa, az iszlám parancsa. A palesztinok muszlimok, és nem muszlimokkal van konfliktusuk. Világos, hogy az egész muszlim világ mögöttük áll. Úgy gondolom, amíg a palesztinai kérdést nem rendezik, az iszlám világának az európai kultúra világával - amelyikről úgy érzik, hogy Izraelt támogatja - konfliktusa lesz. Más kérdés, hogy a palesztinok és az arab világ is látja, hogy Európa más, mint Amerika.

Az arabok között sokan keresztények...

- Ők természetesen együtt éreznek a keresztény világgal, mégis számos kérdésben ugyanúgy gondolkodnak, mint a muszlimok. Ez a hagyomány azon a vidéken. Az ottani emberek egyébként a mai napig minden politikai vagy katonai akcióban, amely keresztény országok részéről muszlim ország ellen irányul, a keresztes háborúk újraéledését látják. Így élik meg az Egyesült Államok mostani támadását is.

Milyennek ismeri a muszlim embereket?

- Nemcsak azért nem térítenék muszlimokat, mert ha sikerülne, életveszélybe sodornám őket. Azért sem, mert tapasztalatom szerint egy értelmes, vallásának szabályait betartó muszlim is nagyon jó ember. Persze ott is vannak álszentek, mint nálunk, de azok között, akik őszintén és tisztán gyakorolják a vallásukat, nagyon jó emberekkel találkoztam.

Az utóbbi időben a Szentatya kezdeményezésére is több találkozót, imanapot szerveztek az iszlám-keresztény megbékélésért...

- Azt gondolom, hogy vallásos muszlimnak lenni még mindig jobb, mintha vallás nélkül élnének - ahogyan ezt Európa teszi. Meddig marad Európa Európa? És meddig marad keresztény? Az a veszély ugyanis, hogy fölfal minket az iszlám. Már a második legnagyobb vallás Franciaországban, Angliában és Hollandiában.

Egy német ismerősöm, aki hívő katolikus és muszlim tudományokkal foglalkozik, mesélte ezt az arab történetet:

Bölcs Salamon a városkapu előtt szokott ülni, ott szolgáltat igazságot az embereknek. Amikor Salamon meghalt, hogy ne legyen a városban nyugtalanság, eltitkolták, hogy már nem él. Ácsoltak egy fakeresztet, ahhoz kikötötték őt. Így ott ült továbbra is, az emberek jöttek-mentek előtte, mintha semmi sem változott volna. Igen ám, de a szú belement a fába, s addig rágta, míg a halott test súlyát már nem bírta, eltört. Salamon a földre bukott, s porrá hullt.

A német tudós szerint Nyugat-Európában a kereszténység ez a kikötött Salamon. Még mutatunk életjeleket, de Salamon már halott, a szú már rág. Ezért, szerintem Európa és az iszlám világ kapcsolatára gondolva nekünk elsősorban a saját hitünk nagyobbodásáért érdemes imádkoznunk.

Sz. J.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu