A Fekete Madonna bebörtönzése és kiszabadítása

Lengyelországban könyv jelent meg a Jasna Góra-i (czestochowai) Istenanya csodatévő kegyképe - közismert nevén a Fekete Madonna - hiteles másolata "bebörtönzésének" és "kiszabadításának" történetéről. A nem egészen százoldalas kötetecske szerzője JózefWójcik atya, az 1972-es bravúros szabadító akció ötletadója és egyik kivitelezője, a Radomi Egyházmegye lelkésze, ahová a kimenekített kegyképet vitték.

A legenda szerint Lukács evangélista festette

A czestochowai pálos rendi kolostort 1382-ben alapították, első szerzetesei a rend szülőhazájából, Magyarországról érkeztek Lengyelhonba. Az Istenanya képe 1384-ben Belzből (ma Ukrajna) került a pálos kolostorba. A legenda szerint az ikont Lukács apostol festette arra az asztallapra, amelynél a Szent Család imádkozott és étkezett.

Jasna Góra a XV. századtól már a legjelentősebb lengyelországi búcsújáróhely. A kegykép fokozatosan Lengyelország legfontosabb nemzeti és vallási jelképévé vált, 1656-ban II. János Kázmér király Lengyelország királynőjévé nyilvánította. Az ország felosztása után is megmaradt különleges szerepe. A XIX. század hatvanas éveiben évente 50 ezren, a század végén több mint 200 ezren, a XX. század elején pedig már mintegy 400 ezren zarándokoltak el hozzá. 1988-ban számuk meghaladta a 4 milliót, és közülük 300 ezren gyalogszerrel tették meg az utat Jasna Górára. A czestochowai nagy zarándoklatot minden évben megtartják Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony) ünnepe előtt, és ezen mindig magyar résztvevők is vannak.

A kegykép másolatát Leonard Torwirt, a toruni egyetem professzora készítette. 1957 májusában XII. Piusz pápa megszentelte: StefanWyszynski prímás vitte magával a Vatikánba, amikor hároméves fogsága után először utazott Rómába, hogy átvegye a bíborosi kalapot.

Még abban az évben, a Jasna Góra-i ünnepségeket követően, augusztus 28-án a csodatévő kép másolata lengyelországi körútra indult. Úgy tervezték, hogy minden egyházmegyébe, minden egyes plébániára ellátogat. A zarándoklat egészen 1966-ig tartott, amikor a kereszténység lengyelországi felvételének millenniumát ünnepelték.

A hívek tömegesen tódultak azokra az ünnepségekre, ahol a képet kiállították. Az akkori kommunista hatóságoknak ez fölöttébb nem tetszett. Úgy döntöttek, eltávolítják a Fekete Madonnát a jubileumi ünnepségekről. 1966. június 20-án, amikor a kép éppen úton volt Fromborkból Varsóba, a rendőrség feltartóztatta és "foglyul ejtette". Ezután három hónapig a varsói érseki székesegyházban tartották "bezárva", majd szeptember elsején, amikor a kép útnak indult Katowicébe, a rendőrök ismét "eltérítették", és Jasna Górára vitték. A Fekete Madonna másolata ott a szó szoros értelmében rácsok mögé került. A pálos atyák a Szent Pál-kápolnában helyezték el, s a rácsokra egy tájékoztató táblát akasztottak: "Itt található a hatóságok által fogságba vetett kép, amely Lengyelországban körbejárt". A Fekete Madonna 6 esztendeig "raboskodott" Jasna Górán. A hatóságok megfenyegették a pálosokat: ha ki merik vinni onnan, 4 szerzetesházukat és a szemináriumukat bezáratják.

Nem kapott "kegyelmet" a Fekete Madonna az 1970-es tragikus tengermelléki események, a munkásfelkelés vérbe fojtása, majd EdwardGierek ezt követő hatalomra jutása után sem. "1972-ben fogant meg bennem a gondolat - írja Wójcik atya -, hogy kiszabadítom a képet. Szándékomról tájékoztattam Wyszynski bíborost, aki bizonyos fenntartásokkal ugyan, de jóváhagyta a tervet. Azt kérdezte tőlem, mit akarok csinálni. Azt feleltem, hogy el fogom lopni a képet. Csak annyit mondott, hogy ez alól a bűn alól feloldoz".

1972. június 12-én Wójcik atya egy paptársa és két szerzetes nővér kíséretében egy Nysa kisteherautóval Czestochowába utazott. A képet aznap mégsem sikerült kicsempészniük, mert nem a szokott helyén, hanem az úgynevezett "tetőn" volt. Este a két radomi pap még segített is a pálos atyáknak visszavinni a képet a hegyről a Szent Pál kápolnába, ahol ismét rács mögé zárták. Másnap reggel 6 óra előtt néhány perccel a két pap egy előre elkészített kulccsal kinyitotta a rácsot, majd amikor megszólaltak a harsonák, hírül adva, hogy megnyitják a Fekete Madonna eredeti képét a zarándokok előtt, a tülekedésben sikerült észrevétlenül kicsempészniük a pokrócba rejtett másolatot.

Néhány óra múlva a kép már Radomban volt, ahol egy plébánián rejtették el. A pálosok, akiket nem avattak be a szabadítás titkába, értesítették a hatóságokat. Mivel Wójcik atyát látták Czestochowában, azonnal ráterelődött a gyanú. Annál is inkább, mert az engedetlen papot a kommunista hatóságok már 18 alkalommal büntették meg. Ezúttal nem ismerte be, hogy köze van a Fekete Madonna eltüntetéséhez, bizonyítékot pedig nem találtak ellene. Így a kép a rejtekhelyen maradt, majd pár nap múlva, június 18-án folytatta körútját a Sandomierzi Egyházmegyében, amelyhez akkor Radom is tartozott.

A Fekete Madonna másolatának visszatéréséről Wyszynski bíboros, prímás és KarolWojtyla krakkói érsek, a jelenlegi II. János Pál pápa értesítette az örvendező híveket.

T. Kovács Péter

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu