|
Igazságosság és megbocsátás Pápai üzenet a Béke világnapjára Nincs béke igazságosság nélkül és nincs igazságosság megbocsátás nélkül - ez a címe a pápa Béke világnapra írt üzenetének. A pápa meggyőződése, hogy az utolsó szó nem lehet a gonoszságé, hogy a rossz sötétsége nem tudja elhomályosítani az isteni Gondviselés fényét, sőt azt még inkább előtérbe helyezi. Ezért az egyház töretlen bizalommal tekint a 2002-es esztendő felé. A pápa saját emlékei alapján idézi fel a múlt század totalitárius rendszerei által okozott mérhetetlen emberi szenvedést, és kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a világ rendje visszaállításának útja az igazságosságon és a megbocsátáson keresztül vezet. A Szentatya jól tudja, hogy ma nem könnyű a megbocsátáshoz kötött igazságosságról beszélni. Nem arról van azonban szó, hogy szembeállítjuk az igazságosságot a megbocsátással, hogy így lemondjunk a jogtalanul megsértett rend helyreállításának követelményéről: a megbocsátás ugyanis az igazságosság teljességére törekszik, amely a rend nyugalmához vezet, mert ez a fajta jóvátétel képes meggyógyítani a lelkek mélyén vérző sebeket. A pápai üzenet megállapítja, hogy a terrorizmus a nemzeti határokon túlmutató, az egész világra kiterjedő politikai, technikai és gazdasági jellegű érdekszövetségek titkos hálózatává fejlődött, és egyáltalán nincs tekintettel az emberi életre: valódi bűntényt jelent az emberiség számára. Ezért a terrorizmussal szemben jogos az önvédelem: a célok és az eszközök megválasztásában azonban morális és jogi normáknak kell megfelelnie. A terrorizmus elleni harc nem menthet fel bennünket az alól, hogy politikai, diplomáciai és gazdasági téren bátor és határozott lépésekkel oldjuk meg az elnyomás és kirekesztés esetleges problémáit, amelyek a terrorista tervek eredetében rejlenek. A pápa leszögezi: a világban létező igazságtalanságok sohasem szolgálhatnak ürügyül terrorista támadások igazolására. Emlékeztet arra is, hogy a terrorizmus a fanatikus fundamentalizmus szülötte, amely abból a hamis meggyőződésből fakad, hogy bárkire rákényszeríthetik az igazságról alkotott saját elképzelésüket. Az igazságot soha nem lehet senkire rákényszeríteni, azt csak felkínálni lehet. A pápa ezen a ponton rendkívül határozott: a fanatikus fundamentalizmus gyökeres ellentétben áll az Istenbe vetett hittel, ezért egyetlen vallási vezető sem lehet elnéző a terrorizmus iránt, és még kevésbé hirdetheti azt. A terror erőszaka különösen ellentétben áll a Jézus Krisztusba vetett hittel, aki ezt tanította követőinek: "Bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek". A keresztények arra kaptak meghívást, hogy irgalmasak legyenek. A pápa szemében a megbocsátás nemcsak személyes érvényű, hanem az egész társadalomra kiterjed. A megbocsátás hiánya állandó konfliktust eredményez, amely meggátolja a népek fejlődését, ezzel szemben a béke a fejlődés feltétele, de az igazi békét a megbocsátás teszi lehetségessé. A Szentatya üzenetében arra is kitér, mit tehetnek a vallások a béke érdekében; szól a megbocsátás pedagógiájáról és az ima tanúságtételéről. Említést tesz a vallási vezetők január 24-ei assisi találkozójáról, amelynek célja, hogy a világ meglássa: az igazi vallási érzés a népek közötti kölcsönös tisztelet és harmónia kimeríthetetlen forrása. A vallás valójában az erőszak és a konfliktusok feloldásának legfőbb tényezője. A pápa a terrorizmus áldozatainak hozzátartozóitól is kéri a megbocsátás ajándékát. Az üzenet utolsó soriban II. János Pál szívből jövő kívánságának ad hangot: "Bárcsak az emberi család igazi és tartós békére találna, arra a békére, mely csak az igazságnak az irgalommal való találkozásából születhet." (VR/MK)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|