|
Lackó meg a többiek... Vörsi betlehemesek Az a különös ebben, hogy Somogy is megőrizte, amit Buda környéke, meg a Felső-Tisza-vidék: a bábtáncoltatást. Hogy az ország legnagyobb betlehemjét őrző barokk templom hívei 1963-ban (amint Bálint Sándor néprajztudós följegyezte) "épületes játékkal" szolgálták az Úr hajlékának tatarozását (adományokat szedve, de "szent színházzal"), egyúttal jó szolgálatot tettek a hazai vallásos hagyományoknak: el ne felejtődjék a teatrum sacrumot történetével "igazoló" bábtáncoltatás Jézus születésének ünnepére, s a messzi múlt sem, amely pontosan máig meghatározhatatlan százada az időnek: mikor kezdődött, s honnét vette eredetét a bábtáncoltató betlehemes? Többen írtak róla, legutóbb 1987-ben Szacsvay Éva, amikor már Bálint Sándor nem élt; Sándor bácsi viszont a szelíd lelkű, nagyszerű kutató: Petánovits Katalinra hivatkozik, amikor próbálja gombolyítani a fonalat e "titokzatos színházmesterség" körül. Mert bizony úgy áll, hogy a vörsiek "esete" is a történetben kerüli el Janus Pannonius vízkeresztre írt (latin) versezetét (In Epiphaniam) 1450 tájáról, amely ugyan (Kardos Tibor fejtegetése szerint) élőkép, illetőleg bábjáték magyarázatául szolgált a háromkirályok járására; ünnepi megemlékezésre a királyi asztalnál is, de eredetileg templomi használatra, hiszen a zsolozsma menetét követi. A barokk világban e Csillagjáték "csak" angyalaival tizenkét gyereket kívánt, meg három koronás királyt... Betlehemesünk hat szereplővel invitál az adventi vasárnapok délutáni szentmiséjét követően a vörsi templomba, s bábjaival (hét darab!) egyenesen a szembemiséző oltár elé, ahol a puhafa deszkából készült betlehem már készen áll. A beköszöntő végzi a fanyelű bábok táncoltatását, miután az öreg elmondja pásztortársainak, hogy "született Kisjézus Juda-Betlehemben!" Két pásztor mozog a "színpadon" (a betlehem terében), a két ördög(báb) táncol, verekszik, miközben szól az ének: "Vígan zengjetek citerák! Jézus született..." Már a két pásztor(báb) is kiugrálta magát, meg a második pár: az asszony (Jutka-Marinka?) meg a férfi, amikor Lackó billeg egyedül a színen az ének hallatára: Hallod-e, te Lackó, mi a dolgod? / Melyet a mennybéli Atya mondott. / Hol született Jézus Krisztus Betlehembe, / Jézus a megváltónk embertestbe. Ezzel a lényeg kimondatott, karácsony örök misztériuma. Mondhatnók: pásztorjáték és bábjelenet kapcsolódik itt össze körülbelül 12 percben, "ősképében" a marionett olasz példájával, meg vásári bábozókéval; főleg falusi (tanyai) helyeken játszották adománygyűjtés céljából. Somogyban egy-egy faluközösségben a bábtáncoltatót Futó Péter, a templomi nagybetlehem építője ízesen rangsorolja a játszókat, ő az egyik angyal, a másik Horváth Ferenc, míg Peszmeg István a "játékmester" az egyik pásztor, őt előzi időben Rezes Csaba, az öreg pedig Peszmeg József. Persze ki ne maradjon a beköszöntő: Szekeres Zoltán harmincesztendős fiatalember, a templom kántora, a bábok mozgatója. Elmennek házakhoz is, karácsony vigíliáján ők "vezetik be" az éjféli misét. A betlehem: hordozható; s adatok szerint (feltehetően) Kájál György készítette a bábukkal együtt; a mester 1866-ban született, apja urasági cseléd volt. A játékot most is komolyan veszik: készülnek rá, mint hajdan, amikor betlehemes társulatok lelki szabályokat írtak elő. Egy megújuló lelkiségmozgalom ezt az örökséget sem hagyhatja ki. Tóth Sándor Fotó: Cser István
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|