|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A názáreti család mintájára A Fokoláre Mozgalom április 16-án Nemzetközi Családfesztivált szervez, ahol szeretné bemutatni, hogy a család nem a múlt század intézménye. Ma is élnek köztünk olyan családok, amelyeknek tagjai számára a kölcsönös szeretet minden kapcsolat alapja. Ezek a családok nemcsak önmaguk számára akarják megteremteni a boldogságot és harmóniát, hanem meg vannak róla győződve, hogy saját példájukkal az egész társadalom alakulását, szeretetben való épülését szolgálhatják. Amikor családjainkról gondolkodunk, elsősorban azt vizsgáljuk, Isten milyennek képzelte el a családot. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a názáreti családot vegyük mintának, ahová maga Isten fia is megszületett. Nemcsak a család együtt, hanem annak minden tagja egyenként is példának tekintheti akár az apát, Józsefet, hűségét, megbecsülését, szeretetét felesége és a gyermek Jézus iránt, vagy Máriát mint nőt és anyát, önátadását, gyengédségét, figyelmességét, jelenlétét. Ennek a családnak a modelljét kívánjuk követni, ahol a kapcsolatok hitelesek, nem az egymáson való uralkodás a cél, hanem az egymás iránti kölcsönös szeretet. Sokszor tapasztaltuk már, hogy igazán csak a szeretet tudja összeforrasztani a rokonokat, ez teheti a szülőket, gyerekeket, nagyszülőket igazi családdá. Ahol lanyhul a szeretet vagy megszűnik, ott szétesik a család, tagjai nem találják helyüket, kiteljesedésüket, és máshol, más formában keresnek megoldást. A Családfesztivált előkészítő fórumokon nagyon sok olyan tapasztalatot osztottak meg egymással a részt vevő házaspárok, amelyek arról tanúskodnak, hogy gyümölcsöt hoz, ha kitartanak a kölcsönös szeretetben. Tamás és Évi öt gyermekükkel próbálják nap mint nap életre váltani az Evangéliumot. "Elsősorban arra törekszünk, hogy Évivel mindennap új szemmel tekintsünk egymásra, és ha valamit elrontottunk, akkor minél hamarabb bocsánatot kérjünk és újrakezdjük - mondja a férj. - A köztünk megvalósuló harmónia nyújt igazi biztonságot gyermekeinknek is. Egyik reggel például elég akadozva indult a napunk. Nehéz volt felkelni, a gyerekek épp hogy nem késtek el az iskolából, közben nekünk is volt vitánk egymással. A helyzet végül annyira elmérgesedett, hogy fogtam a két óvodást és elindultam velük. Beültünk az autóba, és akkor gondolkodtam el azon, hogy mit ér az egész élet, ha nem tudjuk egymást szeretni, elsőként szeretni, bocsánatot kérni, irgalmasnak lenni. Mondtam a gyerekeknek, hogy visszamegyünk a mamához. Ők először nem akarták, mert érezték a feszültséget köztünk. Rájöttem, hogy azért is fontos ez a pillanat, hogy lássák ők is, mindennek ellenére lehetséges az újrakezdés, bocsánatot kell kérni és meg kell bocsátani egymásnak." Bővebb információ a Családfesztiválról: www.fokolare.hu Haáz A. - Paksy E.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|