Az élet értelmébe vetett hit prófétája volt

Száz éve született Viktor E. Frankl

Viktor E. Frankl nyolcvankilenc éves korában Fotó: Katharina Vesely

Viktor Emil Frankl pszichiáter, az úgynevezett "harmadik bécsi pszichoterápiás iskola" atyja száz esztendeje, 1905. március 26-án született Bécsben. Már nagyon korán formálódó filozófiai gondolkodásának és terápiás módszerének középpontjában (első szakmai tanulmánya tizenhét éves korában jelent meg), melynek a logoterápia és egzisztenciaanalízis nevet adta, az élet értelmének hite, az ember értelmes életre való törekvése áll. "Tragikus optimizmusának", tanításának megdöbbentő hitelét adja az a tény, hogy a második világháború idején éveken át különböző német haláltáborok lakója volt. 1941-ben családjával együtt deportálták. Theresienstadt, Auschwitz, Kaufering és Türkheim lágereit járta meg. Szülei, testvére és első felesége nem élték túl a koncentrációs táborok tragédiáját.

A kereszt e tapasztalatán (műveiben ő maga beszél "experimentum crucisról") és klinikai vizsgálatok egész során átszűrve született meg pszichológiai gondolatrendszere, melyet mint a lelkek orvosa évtizedeken át sikeresen alkalmazott a gyógyító gyakorlatban. Érdemes idéznünk a háború borzalmaival kapcsolatban megfogalmazott gondolatait az Istenbe vetett hitről: "...a szóbeszéd, mely szerint Auschwitz után nem lehet hinni Istenben, alapjában hamis. Éppen ellenkezőleg: több ember erősödött meg a hitében Auschwitzban, mint ahányan elvesztették a hitüket. Ez az én benyomásom. Természetesen erről nem készült empirikus tanulmány."

Frankl jóval szélesebb horizontú képet alkotott az emberről, mint a másik két bécsi pszichoterápiás iskola tanítói. A hite, tapasztalata szerint valóban létező logosz iránti igény, az értelem keresésének gondolata messze meghaladja az emberi megnyilvánulások vagy neurózisok mögött csak az "örömvágyat" (Sigmund Freud) vagy a csökkentértékűség érzéséből fakadó hatalomvágyat (Alfred Adler) feltételező rendszerek látásmódjának tágasságát. Frankl az értelemre törekvésben, az élet értelmességének keresésében látja a legalapvetőbb emberi késztető erőt. Számára - szemben a pszichoanalízis gyakorlatával - nem a múlt eseményei, emlékei az igazán fontosak, gyógyító munkájának középpontjában az ember személyes jövője állt. A freudi és adleri mélylélektantól való világos megkülönböztetés céljából ezért is nevezte művét "magaspszichológiának". Frankl az "egzisztenciális vákuumban" élő, kiüresedett, sok mindenben csalódott mai ember égő és égető életkérdéseire kínál választ. Az élet látszólag - teljes és végleges - értelmetlenségének kínzó élményétől szenvedő ember számára van mondanivalója, amikor felfedezi és hirdeti: még a szenvedésnek is van értelme. E felismerése történetének is krónikája ...mégis mondj Igent az Életre! - Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort című könyve. Ebben olvashatjuk többek között a következőket:

"Amire itt szükség van: teljes fordulat az élet értelmére vonatkozó kérdés felvetésében. Meg kell tanulnunk és a kétségbeesett embereket meg kell tanítani arra, hogy valójában soha nem azon múlik, mi mit várhatunk még az élettől, hanem inkább csak azon, hogy az élet mit vár tőlünk!"

"Élni végső soron nem jelent mást, mint felelősséget viselni az élet által felvetett kérdések helyes megválaszolásáért, az élet által minden egyes ember elé kitűzött feladatok teljesítéséért, az adott pillanat követelményének megfelelő helytállásért. A követelmény és ezzel együtt a létezés értelme emberről emberre, pillanatról pillanatra változik. Soha nem határozható meg az élet értelme általánosságban, soha nem válaszolható meg az emberi élet értelmére feltett kérdés általánosságban - az élet ebben a vonatkozásban nem elvont, hanem egészen konkrét valami, tehát konkrét mindaz, amit az élet esetenként megkövetel tőlünk."

Viktor Frankl "jó időben érkezett" próféta volt, akinek tanítása célba talál és gyógyít - ha komolyan vesszük és alkalmazzuk életünkben. Nem véletlen, hogy a Man´s Search for Meaning(Az értelmet kereső ember) című műve - mely csak Amerikában többmilliós példányszámban jelent meg - hosszú éveken át vezette a különböző könyvsikerlistákat.

Frankl 1997-ben, kilencvenkét esztendős korában hunyt el Bécsben. Hosszú életének szinte az utolsó napjáig tanított - hitelesen. Utolsó előadását kilencvenegy évesen tartotta meg. Hallgatói szerint megnyilvánulásaira az elmondottak mély nyomot hagyó hatásán kívül szuggesztív, magával ragadó előadásmódja volt jellemző. Akárcsak humora, mely még halálos ágyán sem hagyta el. A neki feltett "kérdésre" Viktor E. Frankl megadta a maga "válaszát". Mindannyiunk érdeke, hogy visszhangja ne haljon el.

Szigeti László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu