KÖNYVESPOLC

Korai egyiptomi szerzetesek

Néhány éve látott napvilágot a Bizantinológiai Intézeti Alapítvány gondozásában A szent öregek könyve. A szerzetesatyák mondásainak ábécésorrendes gyűjteménye című kiadvány, amely a korai szerzetesi hagyomány lelki kincseit mutatja be a sivatagi atyák mondásain és rövid történetein keresztül. Nagyszerű kiegészítő olvasmánynak is tekinthetjük ehhez Lucien Regnault bencés szerzetes munkáját, melyet Bódogh-Szabó Pál fordításában olvashatunk magyarul.

A szerző vitathatatlan érdeme, hogy hatalmas forrásanyag alapján igyekezett nemcsak rekonstruálni, hanem rendszerezni és meggyőzően magyarázni is az egyiptomi remeték életéről fellelhető adatokat. A magyar olvasónak éppen ez a kutatói módszer nyújthat segítséget ahhoz, hogy a sivatagi atyák alfabetikus sorrendben közölt mondásgyűjteményét új logikai megközelítésben, elmélyültebb értelmezési szempontok szerint forgathassa. Regnault tanulmányának gondosan szerkesztett felépítése révén a fejezetek középpontjában álló egyes témák a korai szerzetességgel kapcsolatos külső dolgok, környezeti tényezők, cselekvések és a sajátságos tárgyi világ legaprólékosabb szemügyre vételétől vezetnek el az önmegtagadás mindennél keményebb, végletes sivatagi aszkézisében a megfeszített Krisztust kereső és követő remeték benső, rejtett életének - e titkos tevékenységnek - a néven nevezéséig: Isten művéig. Mindezek során nyomon követhetők a nem egészen egy évszázadon át virágzó pusztaságbeli életmód fokozatos változásai, illetve jobban megismerhetők a szerzetesek cselekedeteinek, olykor talányos viselkedésüknek, s így mondásaiknak a lelki-szellemi indítékai is.

Lucien Regnault azonban maga is egyfajta "sivatagi erénnyel", józansággal és megkülönböztető képességgel viszonyul az egyiptomi atyák, a mindenkori elkötelezett szerzetesség példaképeinek az életmódjához. Ennek köszönhetően a múltról szóló történeti adalékokra és a jelen sok irányú tapasztalatára támaszkodva könyve valamiképpen "apologia Patrummá", a szerzetesi életfoma védelmezőjévé is válik, amikor sorra cáfolja a korai szerzetességgel kapcsolatos előítéleteket és tévhiteket.

(Lucien Regnault: Így éltek a 4. századi egyiptomi szerzetesek - Varia Byzantina - Bizánc világa, 8.; Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2004)

Havasi Ágnes

Az igaz tanú

Amikor az első kiadás megjelent, Hölvényi György, az Apor Vilmos Emlékbizottság budapesti csoportjának elnöke hézagpótló munkát készített, hiszen Apor Vilmos haláláról, amit egy szovjet katona lövései okoztak, nem illett beszélni 1945-től szinte a könyv első kiadása idejéig. Legalábbis itthon.

Azt mondják, a nemesi cím, a rang nem azért van, hogy viselőjét különleges tiszteletben részesítsék, hanem arra szolgál, hogy aki viseli, úgy éljen, hogy cím és rang nélkül is tiszteljék és szeressék, mert sugárzik róla a nemesség. Boldog Apor Vilmos püspök ennek szellemében élt, és halt vértanúhalált. Isten már korán meghívta szolgálatába: a szemináriumba lépéshez édesanyja engedélyét karácsonyi ajándékul kérte - és kapta. Ettől kezdve egy-egy papi állomáshelye szentté válásának útjelzője is: közbenjárt az elesettekért, az igaztalanul fogva tartottakért - nem törődve saját testi épségével, karrierjével. Mindenét elosztogatta a szegényeknek, nélkülözőknek. Vitába szállt még saját egyházi feletteseivel is a náci igazságtalanságok megakadályozásáért. Bizonyára ezt tette volna később is, ha nem hal vértanúhalált az emberi méltóság védelmében. Erről a szentség felé ívelő papi-emberi pályáról számol be Az igaz tanú.

Köztünk élt, értünk halt meg húsvéthétfőn. Ebben a példakép nélküli világban fogadjuk meg a bevezető tanácsát: "Vedd és olvasd! Elmélkedj róla, és mondd tovább! Próbálj hozzá hasonlóan élni, és ragadd magaddal a többieket is! Nem vagy ebben egyedül!"

A könyv kapható a budai ciszterci Szent Imre-plébánián (XI. Himfy u. 9.) és a Quo Vadis könyvesboltban (V. Ferenciek tere 7-8.)

(Hölvényi György: Az igaz tanú - Apor Vilmos vértanú püspök élete - Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia)

László Ágota

A szenvedő Jézus szavai

P. Peter Lippert SJ könyve (Czakó István fordításában) három szentbeszédsorozatot tartalmaz Jézus szenvedéséről. A három nagy fejezetre tagolt mű első része, Urunk nagyböjti beszéde csodaszép mondattal indul: "Vágyva vágytam arra, hogy elköltsem veletek ezt a húsvéti vacsorát." A leggyönyörűbb és legszívbemarkolóbb nagyböjti beszéd, ami valaha is elhangzott - írja a szerző - az a beszéd, amelyet az Üdvözítő mondott tanítványainak, mielőtt először megáldoztatta őket. Az Eucharisztia Évében különös időszerűséget kölcsönöz a szentbeszédeknek, hogy az első sorozat vezérfonalául a szónok Jézus utolsó vacsorán elmondott beszédét veszi. "Nem teszünk mást, mint hatni hagyjuk magunkra az Üdvözítő gondolatait." Jézus másképp nézte a halált, mint mi. Neki a halál csak átmenet, hazatérés az Atyához.

E nagy fejezet másik fő gondolata: "Tiszták vagytok, de nem mindnyájan." Én ennél sokkal fontosabbnak tartom a harmadik kis fejezet lényegét: "Vegyétek és egyétek! Ez az én testem!" Mindenkor, az idők végezetéig, az istenszolgálat középpontja az Oltáriszentség tisztelete, mert ez a kereszténység központja, e nélkül nincs templom, és templom nélkül nincs többé kereszténység. A búcsúbeszéd szavaiban az oltáriszentség alapításához értünk.

A mindenhatóság szava zeng e szavakban: "Vegyétek és egyétek!" Világmegváltást jelentenek e szavak, s Jézus áldozatának folyton meg kell újulnia évszázadról évszázadra, újra és újra. Az üdvösség gyümölcséről le nem mondhatunk soha. "Az Úr testének gyakori vétele, gyakori misehallgatás, lángoló tisztelet az oltáriszentség iránt az egyház fellendülését és virágzását jelenti. És ellentéte süllyedését." Krisztus szava örökké élő üzenet, örökké élő igazság: "Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, bennem marad, és én őbenne, az bő gyümölcsöt hoz; mert én vagyok a szőlőtő, és ti vagytok a szőlővessző."

A további fejezetcímek: A szenvedés szereplői illetve Urunk szavai és hallgatása ugyancsak lelkileg gazdagító olvasmányt ígérnek.

(P. Peter Lippert SJ: A szenvedő Jézus szavai - Budapest, 2005)

Frideczky Frigyes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu