|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Nők a Bibliában (10.) Édesanyák Máté nemzetségtábláján IV. A Zebedeus-fiak anyja Történetét Máté (20,20-23) és Márk (10,35-40) is leírja. A Zebedeus-fiak anyja a Mt 27,56 és a Mk 15,40 alapján Szalóme lehetett. Nevét Márktól tudjuk meg, de a leírt történetben nála nem szerepel az anya, csak Máténál. (Mt 20,20-23) Ezt a perikopát a tanítványok vetélkedése és az irigység miatt általában negatív példaként szoktuk emlegetni. Máté elbeszélésében azonban megragadott az anyáról szóló részlet. Márk erről ugyan nem szól, de a furcsa kérés hátterében lehet, hogy ott is az anya áll (Mk 10,35-40). A kérés azokra az anyákra jellemző, akik gyermekeikért mindenre képesek, és nekik mindig minden helyzetben úgy akarják a legjobbat, hogy - bár nem rossz szándékból - másokat nem vesznek figyelembe. Ilyen anyát testesít meg a "Mennydörgés fiainak" anyja. Márknál a fiúk egyszerűen megszólítják Jézust, Máténál az anya Jézus lába elé borul. Ebben a mozdulatban több van, mint egy elszánt anya kérése, Szalóme belső indíttatásból tudja, hogy ki az, akivel beszél. Kérése is ezt fejezi ki: "Intézd úgy, (...) hogy két fiam közül az egyik jobbod, a másik balod felől üljön országodban!" (Mt 20, 21). Ez a mondat magában foglalja Péter kinyilatkoztatáserejű válaszát, amikor Jézus azt kérdezi tanítványaitól: "»Hát ti mit mondtok, ki vagyok?« Simon Péter válaszolt: »Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.«" (Mt 16,13-20; Mk 8,27-30; Lk 9,18-21). Az anya olyan belső bizonyossággal tudja, hogy Krisztus az élő Isten Fia, hogy ki sem mondja, de enélkül értelmetlen volna a kérés. Szalóme ott van a keresztre feszítésnél is (Mt 27,56; Mk 15,40) a legbátrabbak között, ahova a tanítványok közül egyedül az ő fia, János merte Jézust követni (Jn 19,26). Jézus nem haragszik meg a kérés hallatán, ismeri Jakab és János buzgóságát. Péter mellett ez a két testvér alkotja a tanítványok belső körét. Ott vannak Jézussal Jairus leányának feltámasztásánál (Mk 5,37; Lk 8,51), őket viszi fel a Táborhegyre (Mt 17,1; Mk 9,2; Lk 9,28) és az Olajfák hegyére is (Mt 26,36-38; Mk 14,32-34). Nem tudjuk, hogy az Atya kinek készítette Jézus jobbján és balján a helyet, az utolsó vacsorán azonban Jézus mellett az egyik oldalon János foglalt helyet, Jézus keblére hajolva (Jn 13,21-26). Péter bizonyára távolabb ült, mert csak így tudott Jánosnak inteni; nem tudjuk, ki ült a Mester másik oldalán. Jakab és János, a két testvér, mintegy keretbe foglalja az apostolok történetét. Jakab - akit a jeruzsálemi közösség vezetőjeként "oszlopnak" tiszteltek Péterrel és Jánossal együtt (Gal 2,9) -, az első vértanú apostol lett (ApCsel 12,1-2), és János élt a legtovább. A tizenkettő közül a szeretett tanítvány halt meg egyedül természetes halállal, közel száz évesen. Ő ott állt a kereszt alatt, nem kellett vértanúhalállal bizonyítania Jézus iránti hűségét. Az édesanyák ószövetségi himnusza, Hanna hálaéneke telve van megélt istenismerettel (1 Sám 2,1-10). Ahol az eszkatologikus jövendöléssel a tizedik versben befejeződik Hanna hálaéneke - "Az Úr ítéletet tart a föld határai fölött, hatalmat ad királyának, és fölemeli fölkentje fejét" - ott folytatódik Mária Magnificatja. Mária szíve is ujjong Istenben, az alázatos szolgálóleány igenjével beteljesült az idő. Máriában, a kegyelemmel teljes istenanyában teljessé lesz minden édesanya istenismerete. "A Magnificat Mária hitének sugalmazott vallomása. Hitből fakadó, költői formában fejezi ki és adja át önmagát Istennek. Ezek a fenséges szavak, amelyek oly egyszerűek, de teljes egészében Izrael népének szent szövegeiből valók, kifejezik Mária személyes átélését és szívének ujjongását. Bennük felcsillan Isten misztériumának egy sugara, kimondhatatlan szentségének ragyogása, az örök szeretet, amely úgy lépett be az emberiség történetébe, mint legnagyobb ajándék." (Redemptoris Mater; II. János Pál; 1987; 49. o.) A Szentlélek eljövetele előtt együtt imádkozik az apostolokkal, ő az egyetlen köztük, aki ismeri azt, akit várnak, jelenléte ezért különösen fontos. (Apcsel 1,13-14; 2,1) Szűz Mária, a kegyelemmel teljes, magában hordja a Szentlelket, aki a hálaimára indította, ezért Mária "csak" megszólal a Magnificat kezdetekor (Lk 1,41), anélkül, hogy betelne Szentlélekkel. Benne teljes az istenismeret. Csillag Péter
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|