A kortárs keresztény művészetről

Beszélgetés a kecskeméti Cifra palotában

A Kecskeméti Képtárban május 28-ig tekinthető meg a rendkívül sikeres Molnár C. Pál-emlékkiállítás. A tárlat szorosan kapcsolódik a december végén folytatódó Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennáléhoz, hiszen szándékaink szerint az elkövetkező évtizedekben szeretnénk sorra bemutatni azokat a magyar művészeket, akik letettek valamit a keresztény és keresztény tematikájú művészet, illetve az egyházművészet terén. A tárlatot kísérő számos rendezvény (zenei koncert, művészettörténeti előadások) keretében március 31-én egy beszélgetés zajlott a kortárs keresztény művészetről.

Molnár C. Pál: Szent Ferenc és a gubbiói farkas

A beszélgetést vezető ifj. Gyergyádesz László művészettörténész már a beszélgetés kezdetén figyelmeztetett arra, hogy ezúttal nyitott párbeszédet szeretne, olyat, ahol a közönség is aktívan részt vehet. "Napjainkban még mindig nem ért véget az a folyamat, ami egyesek szerint a felvilágosodás korában, mások szerint 1850 táján indult el, azaz a mindenkori ťmodernŤ progresszív művészet, illetve az egyházművészeti és a magánáhítatot szolgáló igények egyre radikálisabb szétválása." Van-e megoldás? Újrateremthető-e a korábbi szoros kapcsolat? A felvetésre a beszélgetés résztvevői közül először Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek reagált, aki többek között az aktuális Molnár C. Pál-kiállítás - számára jól érezhető - szakralitásával érvelt, bizonyítva más példákat is említve, hogy a modern ódonná is válhat, míg az igazán értékes hagyomány akár örökké értékes maradhat. Később szólt arról is, hogy a szépség az isteni attribútumok közé tartozik, s ez az, amit elsősorban meg kell jeleníteni. "A hitnek van egy második naivitása", a rendkívül képzett Molnár C. Pál is ezt érzékeltette, képein a középkort felidézve, és ezáltal helyesen hirdetve, hogy a művésznek - és mindannyiunknak - a szív egyszerűségéhez kell visszatérni. Fekete György professor emeritus, a Magyar Iparművészet című folyóirat főszerkesztője többek között arra figyelmeztetett, hogy a protestáns egyházaknak óriási adóssága van a modern egyházművészet kérdéseiben. A saját egyházában éppen ezért megpróbálta a problémát felvetni, azonban egyelőre - szavai szerint - "tökéletes visszhangtalanságra" talált. Mindenesetre bízik a kecskeméti biennálék és az ahhoz kapcsolódó konferenciák folytatásában, amelyeknek a megoldás érdekében lelkes támogatója. A kecskeméti Balanyi Károly grafikus- és zománcművészönmagát "földhözragadt" embernek mondta, olyannak, akinek - szemben Molnár C. Pállal - naponta meg kell küzdenie önmagával. A kép előtt a Szentlélekre kell hagyatkoznia, egyfajta belső párbeszédre, s végül mindezt úgy kell megfogalmaznia, hogy az közkinccsé válhasson. Erre példát is hozva hivatkozott az elsősorban helyi művészek által létrehozott Creator Spriritus kiállítássorozatra. Simon András grafikusművész szerint hitünk mélységét és drámáját át kell élnünk, s végül ki kell őket rajzolni magunkból. Fontos tehát a küldetéstudat, mert a keresztény művészet nem "megcsinálható". Az Isten adományáért cserébe az alkotó hittestvéreit szolgálja, méghozzá úgy, hogy a legegyszerűbb hittankönyv illusztrálása közben is a lehető legnagyobb felelősséggel dolgozik, alkot.

A beszélgetés második része az egyházi és keresztény művészet, illetve a giccs viszonyáról szólt. Közös véleményünket Bábel Balázs érsek egy frappáns idézettel tolmácsolta: "Az ördög bosszúja az egyházban a giccs!" Itt már komoly szerepet kapott a közönség is, amely kérdéseket is felvetett, mint például, hogy van-e a papnevelésen belül művészettörténeti, egyházművészeti képzés? Ehhez a témához csatlakozott N. Dvorszky Hedvig művészettörténész, aki szerint fontos lenne az egyházművészet érdekében az oktatásban is előrelépni. Ittzés Mihály zenetörténész pedig a beszélgetés végén arra hívta fel a figyelmet, hogy több szintje van a keresztény művészetnek, s annak csak a legmagasabb fokán lép be a vallásosság és a személyes inspiráció mint "követelmény".

Gy. L.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu