Az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

A feltámadás M. S. mester selmecbányai oltárán

A selmecbányai Óvár és a Mária-templom

Idén ötszáz éves a csak nevének kezdőbetűjéről ismert, s így monogramistának is nevezhető M. S. mester. Selmecbányai főoltárát tarthatjuk egyetlen biztos művének. Táblaképeit, amelyeket együtt elsőként csak a Nemzeti Galéria 1997-es kiállítása mutatott be, különböző helyeken őrzik: négy passióképet a Keresztény Múzeum, Mária és Erzsébet találkozását a Magyar Nemzeti Galéria, Krisztus születését a hontszentantali plébánia, a Királyok imádását pedig a lille-i múzeum. Az oltár az egyik leggazdagabb bányaváros, Selmecbánya Mária-templomának szentélyében állt egykoron. A templomot a XIII. században emelték, majd a már kőfallal körülvett plébániatemplomot a XV. század második felében s a XVI. század elején építették át - a város többi rangos épületének bővítésével párhuzamosan. Ám a török támadások miatt a templomot erőddé alakították oltárait szétbontották, s a környező városokba, Szentantalra, Kolpachra szállították, onnan a XIX. században a múzeumokba kerültek. A Feltámadás két másik passióképpel együtt egy 1876-os, árvízkárosultak megsegítésére rendezett budapesti kiállításon bukkant fel először - mindhármat a Keresztény Múzeum vásárolta meg egy évtizeddel később.

M. S. mester: Krisztus a kereszten (1506)

Az eredetileg három és fél méter magas és öt méter széles oltárt domborművek és szobrok ékesíthették. Táblái közül a Feltámadás, pontosabban szólva a Feltámadás kőkoporsójának lábazata őrizte meg számunkra az oltáregyüttes készítésének dátumát, az 1506-os évszámot és a mester monogramját. Ám a részletesebb vizsgálatok kimutatták, hogy a két felirat nem egy technikával, s talán nem egy időben készült: míg a monogram ecsettel, addig az évszám lúdtollal vagy más hegyes íróeszközzel került fel a táblára. Ugyanebben az évben az alapítókként megnevezett személyeknek, akik a város polgárai lehettek, az egyházi főhatóság búcsúengedélyt is kiadott.

A címlapunkon szereplő kép részlete: a monogram és a dátum

Az esztergomi Keresztény Múzeum állandó kiállításán megtekinthető Feltámadás háttere újszövetségi exegézisre, szövegmagyarázatra hív minket: a bal oldali vázlatszerűen megfestett Levétel a templom lerombolását, Krisztus feje feletti (mennyei) jeruzsálemi templom pedig annak felépítését hirdeti meg. Jobbra későbbi jelenetnek lehetünk szemtanúi: asszonyok igyekeznek a sírhoz. A két különböző idősík kétféle táji környezetet kíván meg: a megfeszítést kopár, haldokló fák kísérik, ám a Feltámadást a természet megújulása is jelzi. Krisztus már kilépett a szarkofágból, szemben Kolozsvári Tamás 1427-es festményével, ahol még csak a jobb lábát emelte ki. A Megváltó ifjúként, sértetlenül, lobogó vörös köpennyel övezve jelenik meg, felemelt jobbjával a Szentháromságot hirdeti, baljában az Ecclesia zászlóját tartja. A Feltámadott körül itt is az alvó pogány katonákat örökítette meg a mester, közülük a hátsót aktualizálva: turbánnal a fején s buzogánynyal a kezében. M. S. mester hasonlóképpen festette meg a római századost is, igaz, előkelőbb ruhába öltöztetve a Keresztre feszítés jelenetén. Az alvó katonák ugyanakkor párhuzamba állíthatók az Olajfák hegyén elbóbiskoló tanítványokkal is.

A hársfa táblára tojástemperával megfestett mű eredetileg a jobb oldali merevszárny alsó részén, becsukott állapotában pedig a Királyok imádása alatt helyezkedhetett el. Az oltártábla mai állapotában (kivéve talán bal oldalát) csonkított, többszörösen átfestett, majd megtisztított. Ugyanakkor a festmény a múzeum látogatóinak még egy érdekességgel is szolgálhat: a hátoldal két, tintával megrajzolt alak körvonalát őrizte meg az utókornak.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu