A nemzeti emlékezet napja - Komáromban

A felvidéki magyarság életében szép számmal találhatóak olyan szomorú dátumok, amelyek örökre bevésődnek az emlékezetbe és a szívbe. A kassai kormányprogram rendelkezései is így hatottak a felvidéki magyarságra. 1945. április 5-e örökké emlékezetes nap marad mindnyájunk számára.

Ezen a napon a program VIII. pontja a csehek és a szlovákok egyenjogúságát hirdette meg, miközben deklarálta a németek és magyarok kollektív háborús bűnösségét. Kimondta, hogy azokba a járásokba, községekbe, ahol a lakosság megbízhatatlan (vagyis nem szláv), a választott vezetők helyett államhű biztosokat neveznek ki. A kassai kormányprogram alapján csak azok a német és magyar személyek kaphattak állampolgárságot, akik aktív ellenállói múltat tudtak igazolni. A többi német és magyar személytől megvonták a polgárjogokat. A X. és XI. pont alapján a magyar és német tulajdonban lévő földeket államosították, a XV. fejezetben pedig elrendelték az összes csehszlovákiai német és magyar iskola azonnali bezárását. A program megvalósítása a Szlovák Nemzeti Tanács által hozott törvények és az elnök által kiadott rendeletek, az úgynevezett Beneš-dekrétumok révén történt meg, amelyek máig is hatályosak.

A komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában 2005. április 5-én Nyilatkozatot fogadtak el, amely április 5-ét a Nemzeti Emlékezet Napjává nyilvánítja a szlovákiai magyarság számára. "Kifejezzük igényünket arra az erkölcsi kárpótlásra, melyet 1989-et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidó emberek irányában már kinyilvánított. Mivel az eltelt 60 év az igazságos egyéni kárpótlást szinte lehetetlenné teszi, ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásához" - áll többek között az aláírt Nyilatkozatban.

A Nemzeti Emlékezet Napján a komáromi múzeumban jöttek össze a politikai, kulturális és civil élet megjelent résztvevőit.

Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum igazgatója üdvözlő beszédében szomorúan állapította meg, hogy iskolai látogatásaik alkalmával tapasztalhatták, miszerint a diákok alig hallottak valamit a hontalanság éveiről, a felvidéki magyarság jogfosztottságáról. Gyurgyík László szociológus alapos elemzést adott a hontalanság éveinek hatásáról, a szlovákiai magyar társadalom szerkezetének változásairól.

A megemlékezés a volt Vármegyeháza melletti Deportáltak emlékművénél folytatódott. A Magyar Kálvária vándorkeresztet Karaffa János katolikus plébános és Novák Róbert szentpéteri református lelkész áldotta meg. Az Emlékezet Napja a Himnusz eléneklésével zárult.

MK

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu