|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Rejtélyek, sorsok, múmiák A váci domonkos templom titkai A Magyar Természettudományi Múzeumban november 30-ig tekinthetik meg a váci Fehérek templomából származó múmiákat azok, akik nem riadnak vissza egy szokatlan, kissé morbid kiállítástól. A domonkos templom felújítása során 1994-ben egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantak a kőművesek a rég elfeledett, koporsókkal telezsúfolt helyiségre. A torony alatti kriptában, a gazdagon díszített koporsókban kétszázhatvanöt halotti ruhába öltöztetett - természetes körülmények között - mumifikálódott testet tártak fel a régészek. Mint kiderült, a kriptába 1674-1838 között nem csak szerzeteseket temettek, a váci polgárságból is sokan itt reméltek végső nyughelyet. A nyugalom azonban nem tartott örökké, hiszen a tizenkét éve felfedezett testek a tudományos érdeklődés középpontjába kerültek. Ma már Európa legnagyobb "embertani lelet-együtteseként" emlegetik a bizarr "gyűjteményt", amely sok mindent elárul a XVIII. századi városlakók mindennapjairól: életükről és halálukról. Jóllehet a váci múmiák esete nem tekinthető szokványosnak, de hasonló "látványosságra" azért világszerte több példa van. A legközelebbi és legismertebb például a morvaországi Brünnben található ahol a kapucinus templom kriptájában az úgynevezett száraz barátok vonzzák a látogatók ezreit. Ott a folyosókon és rácsokkal elválasztott kisebb termekben a földön fekve, a fal mellé ültetve várják a feltámadást a jámbor szerzetesek. Az, hogy testük és ruházatuk viszonylagos épségben megmaradt, a kripta különleges mikroklímájának köszönhető. Az épület felújításakor azonban bizonyos nyílásokat befalaztak, amivel tönkretették a kripta speciális szellőzését. A beavatkozásnak akkor számos múmia esett áldozatul, ezért a cseh szakembereknek sürgősen vissza kellett állítaniuk az eredeti állapotot... A néhai váci polgárok tetemei a brünnihez hasonló mikroklíma következtében mumifikálódhattak a koporsókban. A konzerválást követő szövettani vizsgálatok kimutatták, hogy az elhunytak hetven százalékánál felfedezhető a tbc-t okozó baktérium DNS-e, valamint egy olyan genetikusan hordozott fehérje is, amely megakadályozta náluk a tüdőbetegség kialakulását. (A kutatók szerint e tudományos felfedezés korszakos jelentőségű lehet a ma ismét egyre veszélyesebbé váló tuberkulózis legyőzésében.) A modern, multimédiás technikát felvonultató, interaktív kiállításon egyéni sorsokkal, százhetven-kétszázhetven éve történt családi tragédiákkal, rejtélyes halálesetekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. A megőrzött korabeli halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból százhatvanhat személyt tudtak azonosítani: klerikusokat, családokat, hétköznapi polgárokat, köztük a neves pap tanárt, a seborvost, a postamester feleségét, a levágott ujjú apácát, vagy a szülés után elhunyt fiatalaszszonyt... A tervek szerint a múmiákat a közeljövőben Európa több országában, sőt Kanadában is bemutatják majd. Pallós
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|