|
Bonhoeffer börtönleveleiből (...) megtapasztaltam, s mindmáig tapasztalom, hogy csakis a teljes evilági élet valóságában tanulhat meg az ember hinni. Ha teljesen lemondtunk arról, hogy magunkból valamit csináljunk - akár szentet, akár megtért bűnöst vagy egyházi embert (nagytiszteletű urat!), igaz embert vagy igaztalant, beteget vagy egészségest -, azt nevezem én evilágiságnak, hogy az ember ott él a feladatok és kérdések, sikerek és kudarcok, tapasztalatok és tanácstalanságok sűrűjében, és akkor egészen odavetjük magunkat Isten karjaiba. Akkor már nem a saját szenvedésünket, hanem Istennek a világban való szenvedését vesszük komolyan, akkor ott virrasztunk Krisztussal a Gecsemáné-kertben, s azt hiszem, ez a hit, ez a metanoia; így válunk emberré, kereszténnyé. (1944. július 21.) (...) Nincs is annál boldogítóbb, mint érezni, hogy jelentünk valamit mások számára. Nem az számít, hogy milyen sokan vannak, hanem hogy milyen sokat jelentünk nekik. Végső soron mégiscsak az emberi kapcsolatok a legfontosabbak az emberi életben. Ezen még a "teljesítmény" modern emberei sem tudnak változtatni, sem a félistenek vagy őrültek, akik mit sem tudnak az emberi kapcsolatokról. Maga Isten is azt kívánja, hogy az emberi dolgokban szolgáljuk őt. Minden egyéb igen közel esik a hübriszhez. Persze az emberi kapcsolatok, a "jelentsünk egymásnak valamit" túlzottan tudatos ápolása (...) könnyen vezet a valóságtól elrugaszkodott emberkultuszhoz. Ezzel szemben én egyszerűen azt gondolom, hogy az emberek minden másnál fontosabbak az életünkben. Ami persze nem jelenti a dolgok világának és a dologi teljesítménynek a lebecsülését. De mit nekem a legszebb könyv vagy kép vagy ház vagy birtok a feleségemhez, a szüleimhez, a barátomhoz képest? Persze így csak az beszélhet, aki valóban emberekre talált az életében. Ám az ember is csak a dologi világ része manapság sokak számára, egyszerűen mert hiányzik az emberi kapcsolatok élménye. Boldogok lehetünk, hogy a mi életünkben olyan bőven megadatott nekünk ez az élmény. (...) (1944. augusztus 14.)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|