|
"A fiatal pápa" Magyar egyetemisták a Szentatyáról Huszonhat év pápai szolgálatából igen nehéz kiválasztani a legfontosabb, legjellemzőbb részletet, amellyel Szentatyánk egész karakterét megfoghatjuk. Mégsem lehetetlen, s ehhez ő maga adta meg a legszebb feletetet, amikor életének utolsó napjaiban külön köszöntötte a fiatalokat. Már nem is igazán mondta, inkább csak jelezte, mekkora örömmel gondol rájuk, akiket zarándokútjai során meglátogatott, s akikkel anynyira egy nyelvet beszélt mindig, minden körülmények között. Örök derűje, tiszta, vidám tekintete példát adott ifjaknak és időseknek egyaránt. Akik nyomon követték életének különböző állomásait, talán egyetértenek abban, hogy a legszebb és leghűbb jelző nem lehet más II. János Pál habitusának érzékeltetésére, mint hogy: a "fiatal pápa". A falakat bontó, hídépítő egyházfő élete utolsó pillanatáig megőrizte lelkének ifjúságát, ezáltal szinte természetes módon lépett át az örökkévalóságba. Ahogy életében is számtalan alkalommal élő példaként váltotta valóra a Szentírás szavait, utolsó földi lehelete is ezt üzeni számunkra: ilyeneké a mennyek országa! Jó utat, boldog hazatérést, Szentatya! Gégény István Elmúlt minden félelmem A jubileumi szentévi ifjúsági napon találkoztam a pápával, de még korábban, 1991-ben, Győrben is láthattam őt. Akkor elég nehéz helyzetben voltam. Édesanyám súlyos beteg volt. Csupa olyan emberrel mentem, akiket nem ismertem, és azt sem tudtam, hogyan jutok majd haza. Nagy félelem volt bennem, de amikor megjelent a pápa - már vártuk őt egy énekkel: A világnak Krisztus kell - akkor egyszeriben elmúlt minden félelem, minden feszültség. Megláttam, és elkezdtem sírni. Illyés Erika
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|