|
Hogyan választják a pápát? A bíborosok legnagyobb kiváltsága a konklávén való részvétel, azaz a pápaválasztás joga. A konklávék múltja és a kifejezés eredete a XIII. századig nyúlik vissza. A pápai állam területén, Viterbo városában a város kapitánya egyszer megelégelte, hogy már hónapok óta nem tudnak megegyezni az illetékesek az új pápa személyéről. Hogy felgyorsítsa az eseményeket, kívülről rájuk zárta a püspöki palotát, majd csökkentette az ételadagokat, s végül a tetőt is leszedette a fejük felől. 1978-ban két konklávét is tartottak másfél hónap leforgása alatt. II. János Pál pápa 1996-ban kiadott Universi dominici gregis (Az Úr egész nyájának pásztora) kezdetű apostoli konstitúciójával a III. évezred követelményeihez igazította a pápaválasztás szabályzatának néhány pontját. Eszerint továbbra is csak a nyolcvanadik életévüket még be nem töltött kardinálisoknak van szavazati joguk, és számuk nem haladhatja meg ezután sem a százhúszat. A konklávé színhelye a jövőben is a Sixtus-kápolna lesz. Ezután is a legnagyobb titoktartásra vannak kötelezve a bíborosok. A konklávé idején valósággal elkülönítve kell élniük a külvilágtól. Hogy ez megvalósítható legyen korunkban, szigorúan szabályoznia kellett az új pápai dokumentumnak, mit szabad és mit nem szabad tenniük a bíborosoknak a konklávé idején. A konklávéra érkező bíborosok a jövőben a kilencvenes évek közepén elkészült, a Vatikán falain belül álló, négyemeletes Szent Márta Házban fognak lakni, amelynek éppen százhúsz lakosztálya van. Innen autóbusz viszi őket a délelőtti és délutáni két szavazásra és vissza. Erre is azért van szükség, hogy a titkosság és a befolyásolhatatlanság biztosítható legyen. Az új konstitúció a választás tisztaságának biztosítása érdekében szigorúan tiltja, hogy a bíborosok bármi módon érintkezzenek a külvilággal: se újság, se telefon, se magnó, se számítógép nem állhat rendelkezésükre ezekben a napokban. Titkos szavazással és kétharmados többséggel választhatják meg az új pápát. Ha azonban kilenc napon át ily módon nem sikerül pápát választani, a résztvevők megegyezhetnek abban, hogy elég legyen az abszolút többség, vagyis a szavazatok ötven százaléka és egy szavazat. A pápaválasztás két másik korábbi lehetséges módját II. János Pál pápa megszüntette. Eddig ugyanis elvben a résztvevők közfelkiáltással is választhattak volna pápát, de erre az ősegyház óta nem volt példa. Az sem lehetséges már, hogy úgynevezett delegátusok révén megegyezéssel jelöljék ki Péter utódát. Pápaválasztásra Alázatosan kérünk, Urunk, mérhetetlen irgalmad adja meg szent egyházadnak azt a főpapot, aki irántad való buzgalmáért neked mindig tessék, és akit néped üdvös kormányzásáért mindig tisztelhessen. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|