Elődök nyomában...

A XX. század pápái

XIII. Leó 1878-ban lépett trónra. Éppen száz évvel később, 1978-ban foglalta el Szent Péter székét II. János Pál, akinek megadatott, hogy a harmadik évezred első pápája is legyen. Kettejük között pedig hét püspöke volt Rómának.

A szociális igazságosság pápája

XIII. Leó (Gioacchino Pecci) élete kilenc évtizedét a XIX. században élte le. Pápasága azonban rendkívül nagy hatással volt a XX. század egyház- és politikatörténetére. A XX. század keresztény szellemiségű szakszervezetei és politikai pártjai XIII. Leó 1891-ben napvilágot látott Rerum novarum kezdetű enciklikáját tekintették tevékenységük kiindulópontjának. Negyedszázados pápasága során tizennyolc szentet avatott. Háromszáz egyházmegyét alapított, Skóciában a reformáció óta először nevezett ki püspököket, Kínában erősítette a katolikus missziót. Ő nyitotta meg a kutatók számára a vatikáni levéltárat, és alapította a vatikáni csillagvizsgálót. 1903-ban hunyt el.

Az oltáriszentség pápája

Szent X. Piusz (Giuseppe Sarto, 1903-1914) négy szentet avatott, tizenhat enciklikát jelentetett meg. Ő kezdeményezte az egyházjog kodifikálását; engedélyezte, hogy az olasz katolikusok részt vegyenek a parlamenti választásokon. Megnyilatkozásaiban állandóan arra biztatta a híveket, hogy gyakrabban, akár naponta járuljanak szentáldozáshoz. Életre hívta a világiakat mozgósító Katolikus Akciót.

A béke pápája

XV. Benedek(Giacomo della Chiesa) pápasága (1914-1922) az első világháború időszakára és az azt követő néhány évre esik. Pápaságát két fő törekvés jellemezte: a béke ügyének előmozdítása és a háború okozta szenvedések enyhítése. Béketervét ugyan egyik háborús fél sem fogadta el, tevékenységével mégis nagy elismerést vívott ki a nélkülöző hívek milliói körében. Három szentet avatott, köztük Jeanne d´Arcot. Ő alapította meg a Keleti Egyházak Kongregációját és a Pápai Keleti Intézetet. Előkészítője volt a pápaság és az olasz állam későbbi megegyezésének.

Vatikán városállam alapítója

XI. Piusz (Achille Ratti, 1922-1939) az olasz fasizmus, a német nemzetiszocializmus, az antiszemitizmus és a szovjet kommunista előretörés ellen egyaránt küzdött. Fejlesztette és a kor kihívásaihoz igazította az egyház szociális tanítását. Harmincnégy szentet avatott, nagy hangsúlyt helyezett az egyház ázsiai missziós tevékenységére, a bennszülött papság nevelésére és helybeli püspökök kinevezésére.

Diktatúrák ellenében

XII. Piusz (Eugenio Pacelli, 1939-1958) a második világháború kitörésének évében foglalta el Szent Péter trónját. Sok éven át diplomataként működött Németországban, majd XI. Piusz államtitkára volt. Nevéhez fűződik a két világháború közti évtizedekben kötött számos konkordátum. Pápasága kezdetén eredménytelen erőfeszítéseket tett a nemzetközi béke megőrzésére, a háború kitörése után pedig a nunciatúrákat, a püspököket, papokat és szerzeteseket arra bátorította, hogy minden lehetséges módon védelmezzék az üldözötteket. A leghatározottabb formában elítélte a szovjet típusú kommunista rendszer térhódítását. Huszonnégy szentet kanonizált, katolikus püspöki kart állított fel Kínában és több afrikai országban.

A zsinat atyja

A velencei pátriárkából lett XXIII. János pápa (Giuseppe Roncalli) korszakalkotó tevékenysége közismert. Rövid szolgálata (1958-1963) alatt a II. vatikáni zsinat összehívásával elkezdődött a katolikus egyház felkészülése az új évezredre. Tíz szentet és boldogot avatott. A keresztény egyházak közötti párbeszéd és közeledés érdekében új vatikáni hivatalt hívott életre. Enciklikái közül a legnagyobb hatásúak a kereszténység és a társadalmi haladás, valamint a béke kérdésével foglalkoznak. Több ázsiai országban helyi püspöki kart állított fel. II. János Pál 2000-ben boldoggá avatta.

Az egyház megújulását szolgáló zsinat folytatása és befejezése VI. Pál(Giovanni Battista Montini) pápaságának idejére esik (1963-1978). Megválasztása előtt három évtizeden át a vatikáni államtitkárság magas rangú tisztségviselője, majd Milánó érseke volt. A püspökök közötti kollegialitás erősítése érdekében támogatta az egyes püspöki konferenciák felállítását, és létrehozta a Püspöki Szinódus intézményét. Enciklikáiban felszólította a gazdag nemzeteket a szegényebbek támogatására, megerősítette az egyház hagyományos előírásait a papi nőtlenség és a fogamzásgátlás kérdésében. Nyolcvannégy szentet kanonizált. Intézményes formát adott az ökumenikus párbeszédnek, valamint a nem keresztény vallásokkal folytatott dialógusnak. Több külföldi utazást tett. Többek között elzarándokolt a Szentföldre és felszólalt az ENSZ központjában. Megreformálta a Római Kúria intézményeit, és nemzetközibbé tette azokat.

A mosolygó pápa

Századunk harmadik pápává választott (1978) velencei pátriárkája, Albino Luciani két elődje művének folytatását sejtetve János Pál néven foglalta el Szent Péter székét. De mindössze harminchárom napig állt az egyház élén - szívinfarktusban hunyt el. I. János Pál mosolygott. Mintha tudta volna, hogy az örök élet nagyon közel van számára.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu