|
Boldoggá és szentté avatások II. János Pál minden idők legtöbb boldoggá és szentté avatását végző pápája volt. S ő volt az első olyan újkori pápa, aki nemcsak Itálián, de Európán kívül is végzett oltárra emelési szertartást. Negyedszázados pápasága alatt több mint ezerháromszáz boldogot és közel négyszázhetven szentet avatott. VI. Pál tizenöt év alatt "mindössze" ötvennégy személyt nyilvánított boldoggá vagy szentté. A lengyel pápa az első Rómán kívüli boldoggá avatást 1981-ben, a japán Nagaszakiban celebrálta: Lorenzo Ruizt és tizenöt társát avatta boldoggá, akik a XVII. században lettek vértanúk. Először fordult elő az is, hogy egy szentnek - Lisieux-i Teréznek - a szüleit egyszerre nyilvánította tiszteletre méltónak (a kanonizáció első lépcsőfoka) 1994-ben. 2001-ben pedig bekövetkezett a sokak által várt esemény: férjet és feleséget (Luigi és Maria Quattrocchi) egyszerre avatott boldoggá. Az ő gyermekeik ma is élnek. Ugyanígy példa nélküli, hogy gyermekeket is boldoggá avatott, a fatimai látnok testvérpárt (Francisco és Jacintha Marto), akik hét- és kilencéves korukban haltak meg. Mi is többször ünnepelhettünk az elmúlt negyedszázadban olyan nagy magyarokat, akik az egyház legnagyobb megtiszteltetésében részesültek. Apor Vilmos püspököt 1997-ben, Batthyány-Strattmann László herceget 2003-ban avatta boldoggá Rómában, sok ezer magyar zarándok jelenlétében. A kassai vértanúkat - Körösi Márkot, Grodziecki Menyhértetés Pongrácz Istvánt - Kassán, Nagy Lajos királyunk lányát, Hedviget Krakkóban, Árpád-házi Kingát pedig a lengyelországi Ószandecben avatta szentté, míg Romzsa Tódor kárpátaljai görög katolikus püspököt Kijevben emelte a boldogok sorába. A legutóbbi magyar vonatkozású boldoggá avatás 2004. őszén történt, amikor IV. Károly magyar királyt emelte a boldogok sorába.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|