Ökumenikus párbeszéd vagy hitvita?

Katolikus körökben eléggé kevesen olvassák a magyar evangélikusok hetilapját, az Evangélikus Életet. Ezért csak néhányan tudnak arról, hogy az idei januári imahetet követően valóságos ökumenikus párbeszéd kezdődött Hafenscher Károly evangélikus lelkész, a Magyar Evangélikus Egyház ökumenikus tanácsadója és Dolhai Lajos egri teológiai tanár között.

A vita, illetve párbeszéd kiindulópontja Hafenscher Károly Más vallásúak vagy testvérek? című cikke volt. Az Evangélikus Élet január 30-i száma külön összeállításban részletesen beszámolt a januári ökumenikus imahétről, hangsúlyozva annak jelentőségét. Hafenscher Károly vitairatnak is tekinthető írásában azonban az is olvasható, hogy újabban (a Dominus Iesus című, a Hittani Kongregáció által kiadott dekrétum megjelenése óta) a katolikusok már nem tekintik testvérnek a nem római keresztényeket.

Az Evangélikus Élet február 27-i számában olvashatjuk a katolikus teológus, Dolhai Lajos válaszát. A Csak szónoki kérdés! cím, és az írás ezzel szemben azt állítja, hogy az evangélikusok Krisztusban testvéreink. Gondoljunk csak arra, hogy ők is ugyanannak a Mennyei Atyának a gyermekei, ugyanazt a Jézus Krisztust követik a Szentlélek segítsége által. A keresztség által az egy Lélekben Krisztusban testvérek lettünk. Az egy keresztség, a legfőbb "szentségi egyesítő kötelék" Krisztus Titokzatos Testének tagjává teszi azt, aki hisz és megkeresztelkedik, anélkül, hogy jogi értelemben a Római Katolikus Egyház tagja lenne (ÚR 3). Egyébként a II. vatikáni zsinat is minőségi különbséget tesz a más vallásúak (zsidóság, iszlám) és a nem katolikus keresztények között. Az evangélikusokat, reformátusokat, a katolikus egyháztól különváltan élő keresztényeket mint eddig is, a továbbiakban is testvéreinknek tekintjük. Dolhai Lajos idézi II. János Pál pápa ökumenikus enciklikáját is, amely azt hangsúlyozza, hogy az ökumenikus mozgalom egyik gyümölcse az, hogy "az egy-egy felekezethez tartozó keresztények már nem ellenségnek vagy kívülállónak tekintik a többi keresztényt, hanem a testvért és nővért látják bennük" (US 42). A cikk továbbá kifejti a katolikus álláspontot az interkommunióval kapcsolatban is - válaszul a katolikus körökben egyébként ökumenikus elkötelezettségéről ismert evangélikus lelkész vélekedésére: amely szerint Róma magatartása túl merev ebben a kérdésben. Dolhai Lajos rámutat arra, hogy nem történt változás a katolikus egyház ökumenikus felfogásában a Dominus Iesus irat megjelenése óta sem.

A vita harmadik fázisával az újság virágvasárnapi számában találkozhattunk. A magyar evangélikusok nemzetközileg is ismert és elismert ökumenikus tanácsadója Visszhang a visszhangokra címmel összefoglalja a vitával kapcsolatos észrevételeket és hozzászólásokat. A katolikus, református és evangélikus visszhangok legtöbben az ökumené ügyéért való "fájdalmas kiáltásnak" minősítették a neves szerző vitaindítóvá vált írását. Ezekre válaszul és bátorításként idézzük II. János Pál pápa szavait az Ut unum sint (Hogy egyek legyenek - 1995) kezdetű enciklika bevezetőjéből: "A katolikus egyház a II. vatikáni zsinattal visszafordíthatatlanul elkötelezte magát arra, hogy az ökumenizmus útját járja, az Úr Lelkének szavára figyelve, aki megtanítja őt érteni az idők jeleit."

(-il-)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu