 |
 |
 |
 |
2005.04.10
|
Totus Tuus
(Egészen a Tiéd) |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
A fiatalok pápája Legyetek erősek a küzdelemben is: nem emberek ellen harcolva valamilyen ideológia nevében, amely az Evangélium alapjaival ellentétes, hanem küzdjetek a gonosz, az igazi gonoszság ellen; minden ellen, ami Istent sérti, minden igazságtalanság és kizsákmányolás ellen, minden hamisság és hazugság ellen, minden ellen, ami megaláz és sért, minden ellen, ami az emberi együttélést és kapcsolatokat rontja, minden ellen, ami az emberi életet veszélyezteti: minden bűn ellen. (Levél a fiatalokhoz az Ifjúság Éve alkalmából, 1985. március) Pápaságának kezdetétől fogva II. János Pál a fiatalok pápája kívánt lenni. Az egykori krakkói egyetemi lelkész és a kiváló kommunikátor Róma püspökeként az első pillanattól nagy hatást gyakorolt rájuk. Százezrek gyűltek össze hívására az általa kezdeményezett ifjúsági világnapok alkalmával és apostoli útjainak egy-egy állomásán. 1985 virágvasárnapján volt az első ifjúsági világtalálkozó. Ettől kezdve egyik évben az egyházmegyékben, a következő esztendőben pedig egy-egy központi helyszínen tartották meg a találkozókat, ahová meghívták az egész világ fiataljait. A nagy rendezvények eddigi helyszínei: Buenos Aires (1987), Compostela (1989), Czestochowa (1991), Denver (1993), Manila (1995), Párizs (1997), Róma (2000) és Toronto (2002). A következő Kölnben lesz 2005-ben. E nemzetközi találkozók mindegyikét a pápának a fiatalokhoz intézett egy-egy levele előzte meg, mely megadta az esemény témáját. A magyar fiatalok ezreivel 1991-es látogatásakor, a Népstadionban találkozott a Szentatya. Szavai természetesen ma is időszerűek: "Ti vagytok a magyar egyház élő reménysége, hazátok ígéretes tavasza. Isten szeret benneteket, mert ő maga is fiatal, egészen különös módon fiatal. Talán furcsának hangzik ez a kijelentés, hiszen hozzá vagyunk szokva, hogy »aggastyánnak« képzeljük el őt... Mégis, Isten fiatal, mert az öröklét jelenében él, szeretetének csodálatos lendületében..." "Minél inkább előrehaladok a korban - mondotta a párizsi világtalálkozón II. János Pál -, annál inkább ösztönöznek engem a fiatalok arra, hogy fiatal maradjak. Lehetővé teszik számomra, hogy ne felejtsem el, amit az élet megtanított nekem, vagyis a fiatalság felfedezését és döntő jelentőségét az emberi életben."
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
