|
|
A "Pálma álma" Soha nem írtam verset, de egyszer régen, Közép-Ázsiában majdnem. Nyilván ebbe az ottani rettenetes hőség is belejátszott. Álltam Bucharában, a város végén, a sivatag szélén, és leírtam azt a címet, hogy a Pálma álma, majd este még azt a fél sort is odakanyarítottam, hogy annak álma egy másik pálma. (A múzsa nyilván megérezte, hogy aki csak ennyire képes, az alkalmatlan versírásra, és tovább is osont egyből.)
Nézem István király kőkoporsójának részleteit. Szinte megdermedek, mert ott bizony a pálma álma egy másik pálma, s ezt bárki ellenőrizheti is. A pálmának itt egyértelműen jelképes üzenete van, ahogy ezt Dercsényi Dezső is véli: "A kőkoporsó díszítésének minden eleme a halál, illetve az örök élet szimbóluma. Az első oldalon látható jelenet azt ábrázolja, amint a halál angyala a megholt lelkét az égbe viszi. A két hosszoldalon a nyolcszirmú rózsák és a pálma, vagyis itt az életfa az örök élet szimbólumai. Mert a képen látható stilizált datolyapálma Rapaics Raymund szerint életfa. Az életfáról László Gyula kimutatta, hogy az avar művészetben is ismert volt, s talán onnan vette át a magyarság. A másik elképzelés, hogy itáliai közvetítéssel keletről származó jelkép. Az ókori közel-keleti kultúrákban fontos kultúrnövény volt. Mezopotámiában, Föníciában és Egyiptomban életfa. Mivel idős faként is termő, az egészséges, hosszú életre utal. Asszíriában termékeny, szent fának tartották - olvasom a Szimbólumtárban. Az antikvitásban fényistenekhez - Apollónhoz, Hélioszhoz -, illetve a főnixhez kapcsolódik. Az »örök világosság«, »örök élet« jelentések révén kapott szerepet a temetkezési szertartásokban is. Az ókeresztény korban temetési jelkép volt, illetve azok jelvényévé vált, akik zarándoklatra indultak a Szentföldre, így a kísértő bűnnel szemben védelmező talizmán. Alciati 1531-es emblémagyűjteményében (Emblemotum liber) a kitartás és az állhatatosság jelképe." "A datolyapálma az igaz szimbólumaként is szerepel az Ószövetségben (Zsolt 92,13)" - írja Vanyó László. Ugyancsak ő említi, hogy a kőkoporsókon a pálma a halhatatlanságot jelenti, illetve annak reményét. Nagy valószínűséggel ebben az értelemben szerepel Szent István kőkoporsója egyik (rongáltabb) hosszoldalának két szélén. Befejezésül még valamiről hadd szóljak. A török 1543. szeptember 3-án elfoglalta Fehérvárt. A vár fontosságát szem előtt tartva ezer janicsárt és háromezer helybeli katonát rendeltek ki az őrizetére. Úgy tudjuk - s legyen ez a történelmi változásokat is magyarázó, nem tanulság nélküli utolsó mondat -, hogy ekkor, vagyis a török időben itatóvályúnak használták ezt a kőkoporsót. Móser Zoltán
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||