Homíliavázlat

A két sereg

Nem szolgálhatunk két Úrnak! Talán ez életünk legnagyobb problémája: megosztott szívvel nem élhetünk hiteles, elkötelezett keresztény életet. A mai olvasmányban Józsue erre figyelmezteti a választott népet. Szent Ignác a Lelkigyakorlatokban nem véletlenül használja a két zászlóról szóló hasonlatot. Két sereg áll egymással szemben, az Isten angyalai és a Sátán csürhéi. Kihez tartozom, kié a szívem?

Ha döntéseimben, választásaimban Jézus nem kap szerepet, félő, hogy csak névleg vagyok keresztény. A döntéseimben lényeges, hogy bensőleg hagyatkozzam reá, és megvizsgáljam, hogy életcélommal, az evangélium radikálisabb megélésében melyik cselekedetem van összhangban.

A ma keresztényének a legnagyobb bűne, hogy megalkuszik a bűnnel, illetve hozzászokik a bűnéhez. Mit tehetünk ezzel a skizofrén állapottal? A mai olvasmány adja a meg a választ: "Én és a házam népe az Úrnak szolgálunk." Újra és újra kimondani ezt a választ az Úrnak, amely megerősíti döntésemet. Hiszen a házasságban sem elég egy döntés egy életre. Fontos a nagy, életre szóló választás, de ezt akár naponta meg kell ismételnem. Ha tudom, kihez tartozom, hová tartok, akkor azt is tudom, hogy akkor hogyan kell élnem. Milyenek a döntéseim, választásaim? Mennyire engedem be Istent a döntéseimbe? Kikérem-e az ő véleményét? Neki minden gondolatunkra van válasza.

Döntés és választás nélküli hitem ingatag, homokra épített házhoz hasonlít. Az evangéliumot nem lehet fél szívvel, részmunkaidőben élni. A mai evangéliumban ez csúcsosodik ki. Jézusnál nincs akció, árengedmény. "Most jöjjön, most érdemes leszállított igényekkel megvásárolni az üdvösségét." A mi Urunk nem ismeri az árleszállítás piaci eszközeit. Nem hívja vissza a benne megbotránkozó tanítványokat: "Gyertek vissza, nem gondoltam komolyan, nem úgy értettem."

Egy fiatal pap kirándulást szervezett a plébánia hívei részére, gyönyörű, tartalmas kulturális programmal. Mindenki boldog volt a nap végére. Egyvalaki azért a búcsúzásnál megjegyezte, hogy neki azért hiányérzete maradt, a színes program közepette egy szó sem esett Istenről. A válasz az volt, hogy ha elő mert volna vele hozakodni, akkor az emberek otthagyták volna.

Valóban veszélyes dolog elmenni szentmisére, mert az evangélium radikalitása ma is ugyanúgy hangzik el, mint kétezer évvel ezelőtt. Nem mindig kellemes hallgatni, mert rámutat életemnek azokra a pontjaira, ahol meg kell változtatni az életemet.

Gáspár István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu