LITURGIA

"Légy áldott, Szent István király!"

A szenteknek, de különösen a vértanúknak a tiszteletéről már az újszövetségi iratok említést tesznek, de a II. századtól kezdve már bizonyítékok vannak. Ez Keleten és Nyugaton egyaránt a vallási élet gyakorlatához tartozott.

Azt már a IV. századból fennmaradt kalendárium is bizonyítja, hogy az ünneplésük a "mennyei születésnapjukra", azaz a földi életből való eltávozásuk napjára került. Ettől mindössze néhány alkalommal tértek el. Liturgikus ünneplésük azt jelentette, hogy életszentségükről, áldozatukról, szenvedésükről maga az egyház fogalmazta a könyörgéseket, amelyeket a misében használt. A szentírási olvasmányokat is úgy választották meg, hogy az valamilyen módon kötődjék a szent életének fontos eseményéhez. Az ünneplés nemcsak a misében, hanem a zsolozsmában is megtörtént. Így ismerünk csodálatos, szenteket dicsérő himnuszokat, a zsoltárokat körülvevő, olykor verses antifónákat és a szentekről szóló olvasmányokat. Ezek vagy a szent életének eseményeiről szóltak, vagy tőlük származó beszédek. Magyar szentjeink életéről a különböző kódexekből olvashatunk részleteket.

A szentek tiszteletéből a hívő nép is kivette részét. Ismerték őket, tanúi voltak hősiességüknek. Az egyház vezetői példaként állították eléjük őket, sőt nagy ünnepélyességgel ők maguk mutattak erre példát. Az ókeresztény korban Szent Ambrus és Szent Ágoston szervezett körmenetet a vértanúk tiszteletére. A magyar történelemből elég megemlíteni Szent István, Szent Imre és Szent Gellért oltárra emelését, akiknek tisztelete mind a mai napig élénken él hívő népünk életében.

Az ünneplés formái között nemcsak a liturgikus ünneplések szerepelnek, hanem a népi jámborság gyakorlatai is, amelyek az egyházi élet fontos eseményei. Most csak egyetlen eseményt emelnék ki. Szívesen elzarándokolnak a szent tiszteletére épült templomhoz vagy szobrához. De kiemelkedő esemény, amikor a szent ereklyéjét körmenetben viszik körbe. Az ünnepélyességet a zászlók sokasága, a buzgó imádság és ének emeli, és kifejezi az egyház tiszteletét és háláját Urunk iránt, akinek kegyelme segítette a szentet.

Hazánkban a mai ünnepen tartjuk a Szent Jobb-körmenetet. Csak 1862-ben kezdődött meg a Szent Jobb ereklyéjének körbehordozása, körmenete. Okai között említik, hogy állandó félelemben éltek annak elrablásától. Az is gondot jelentett, hogy nem volt állandó őrzési helye. 1944-ben a koronázási jelvényekkel együtt Budáról külföldre vitték, és 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével térhetett haza. Másnap a romos utcákon vitték körbe nemzeti ereklyénket. Néhány év után a kommunista hatóságok betiltották a külső ünneplést, csak templomainkban hangozhatott fel: Hol vagy, István király, téged magyar kíván!

1989-től kezdődően a bazilika környékén van a Szent Jobb-körmenet. Az egész országból, sőt a határainkon kívülről érkezők ajkán közösen csendül fel a dicsérő, könyörgő ének: Légy áldott, Szent István király!

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu