A Napba öltözött leány

Erdélyországban, ahol Csaba királyfi csillagösvényen érkezik maroknyi népének védelmére, ahol a csíksomlyói Boldogasszony oltalmazó karjaiban tartja az Istengyermeket, ott születnek a reménykeltő legendák és a szívet melengető mesék. Legújabban Koltay Gergely tollából, A Napba öltözött leány című rockoperát előadó együttes és számos neves művész tolmácsolásában.

A szemerkélő eső ellenére július 1-jén a zene- és szövegszerző ihletett művét bátyja, Koltay Gábor vitte színre a búcsújáró hely melletti, Hármasoltárnak nevezett dombháton, százezernyi lelkes néző örömére. Az Erdélyben is közismert rendező maga vallotta: "Tizenöt évvel ezelőtt még álmodni sem merte senki, hogy itt a Nyeregben, akár még csak ilyen vallásos témájú rockoperát is elő lehet majd adni, mint A Napba öltözött leány. És lám, azóta itt százezrek tapsolhattak az István, a király, majd AMegfeszített című műveknek, sőt lengethette a magyar lobogót is, aki úgy érezte, hogy ilyen helyzetben itt, Csíksomlyón ennek helye van..." A legújabb székelyföldi mesét egy történelmi esemény ihlette, amely a búcsújáró hely múltját is idézi, ugyanakkor árnyaltan utal az 1567-ben vívott drámai ütközetre. A katolikus hitet valló, váratlanul hadba verbuvált székelyek ugyanis a Somlyó-közeli Tolvajos-tetőn csaptak össze János Zsigmond jól felszerelt és kellőképpen kiképzett fegyvereseivel. Az erdélyi hitújítást támogató fejedelem a katolikus székelységet tűzzel-vassal az unitárius vallásra kívánta kényszeríteni. Ez a törekvés azonban kudarcot vallott a csíki és gyergyói katolikusok ellenállásán, akik győzelmet arattak a csatatéren. A rockopera szerzője visszafogottan utal is erre az eseményre, amikor megfesti a hatalomtól mámoros Janus figuráját, és meséjében a Vezér és a nép közötti összecsapásban láttatja a jó és a gonosz küzdelmét, amely a Szentháromságot vallók győzelmével végződik. Koltayék - szellemesen - a Janus Vezérnek ellenálló Bíró leányára - Máriára - osztották a szeretet és az erkölcsi tisztaság megjelenítőjének szerepét, aki misztikus adottságaival és csodatevő erejével mintegy visszatükrözi a Napba öltözött asszony kegyelmi ajándékait.

A mű finom "áthallásai" a legendavilágon túlmutató összefüggésekre is utalnak. Az élethalál harc pillanatában Csaba királyfi mutatja meg magát övéinek, jelezve, hogy nem hagyta el fiait és leányait. A nép és a nemzet töretlenül egy marad:

"A mi hazánk végtelen, nem csak a hegy, s az erdő.

A mi népünk hatalmas. Egy haza van, nem kettő!"

Ugyanakkor fellelhető a csángó nép fájdalmát kifejező vallomás is:

"...Istenem

Az igazság miénk, felér hozzád az Égig!

Sokan álmodunk - mégis - egyedül vagyunk,

amíg lehet magyarul, magyarul imádkozunk."

A mű bemutatása nagyszámú közreműködőt mozgatott meg: Csíkszeredáról és a környékről mintegy százötven diák és népviseletes fiatal vállalta a részvételt, ötven egyetemi hallgató és ugyanennyi lovas érkezett a kitűnő szereplőgárda - Bodnár Vivien, Varga Klári, Miller Zoltán, Csengery Attila és a közismert "régiek": Varga Miklós, Vikidál Gyula, Kalapács József és Makrai Pál - mellé. A Boldogaszszony hangja Pitti Katalin ajkán csendül fel.

A múltat idéző legendás mese valójában a máról, a mához is szól: "Ballada az igazságról, a szabadságról, az emberről..." - és természetesen "a szép Máriáról", aki minden idők minden egyes székely leányának üzeni:

"Emeld föl fejedet, székely Mária,

Emeld föl szívedet, neked itt van a haza.

Ezer székely lányból egy jött elém,

Találkoznunk kellett a magyarok ünnepén."

A győztes csatát követő hálaadó körmenetet a jövőbeli hűséget elváró csíksomlyói Szűzanya - Babba Mária - buzdítása kíséri:

"Vidd tovább a lángot, gyarapodjon a föld,

Légy te a születés, légy te a végső csönd..."

Tegyük hozzá: olyan csönd, amely mégis beszédes: egy népről, egy nemzetről, s immár - a hitek, vallások különbözősége ellenére is - az egységre talált közösségről regél.

Farkas Attila

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu