Hangok és fals hangok Mozartról

Kalauz könyvvásárláshoz

Szépen sokasodnak az emlékévben a Mozartról megjelenő könyvek. A Mozart-galaxis szerkesztése közben magam is izgatottan lapozok föl miden újabb kiadványt. Ha megengedi a kedves Olvasó, melléje állok, hogy segítsem eligazodni.

Stanley Sadie alapvető Mozart-könyve (Grove monográfiák,Editio Musica, 1991) sajnos régesrég kifogyott. Örvendetes azonban, hogy újra kiadták Wolfgang Hildesheimer legendás művét (Mozart. Gondolat, 2006). Tárgyilagosnak egyáltalán nem nevezhetnők: olykor bámulatosan egyoldalú következtetésekre ragadtatja magát - Konstanzét például nem becsüli valami sokra, amire kevés mentséget szolgáltatnak a szerzőnek az újabb történeti kutatások. Mégis éreznünk kell: ez is Mozart hatása az időn keresztül - lelkesít és megoszt, mint a legnagyobbak általában. A magyarul hozzáférhető, tudományos értékű munkák legjelesebbje mindenesetre Volkmar Braunbehrens könyve, lenyűgöző kor - és műismerettel (Mozart. A bécsi évek. Osiris, 2006). Fellelhető még itt-ott a Mozart bűvöletébe esett Haydn-kutató, H. C. Robbins Landon nagyszerű munkája (1791, Mozart utolsó éve. Corvina 2001) - igaz, szerzője azóta újabb felülmúlhatatlan munkában foglalta össze további Mozart-kutatásait: a Mozart - az Aranykor (Mozart - the golden years) megérdemelné, hogy magyarul is olvashassuk. Frank Oszkár tanulmánykötete szigorúan zenészek kezébe adandó, ám oda föltétlenül (A szonátaforma Mozart műveiben. Szerzői kiadás, 2005). Norbert Elias Mozart-könyve végül (Egy zseni szociológiája. Mérleg Könyvek, Európa, 2000) fontos művészetszociológiai alapmű is.

A tudományos munkák után nézzünk körül a népszerűsítő könyvek polcán. Pár éve nálunk is megjelent Stefan Siegert képregényes erényeket is felvillantó Mozart-könyve, a félreérthető Mozart, a mágikus muzsikus címen - érdemesebb lett volna varázslatos muzsikusként kiadni (Képzőművészeti Kiadó, 2003). Alapos tájékozottság nyújt benne kezet az olvasmányosságnak: megbízható és élvezetes könyv. Kiállítását, képanyagát tekintve Max Becker és Stefan Schickhaus kötete viszi el a pálmát (Mozart élete és műve). Jóféle web-kori képeskönyv lévén azonban meg sem lepődünk rajta, hogy fejezetei és a kiemelt eligazító szócikkek végül teljes időrendi rendetlenségben sorjáznak, szörföléshez szokott használók örömére: olvasni lehetetlen, lapozgatni tanulságos - és szinte egy időben jött ki az eredetivel, azonos igényű külalakban. Szerényebb megjelenésű, és eredeti kiadási idejének tudományos nézeteit konzerválja Gál Zsuzsa újból kapható Mozart-könyve (Holnap, 2000) olvasmányos vonalvezetéssel, sok dokumentumidézettel, a kissé túlhaladott "zeneköltő" - megközelítés béklyóival. Johannes Jansen háromnyelvű képes monográfiája hasznos gyorstanfolyam Mozarthoz - ha megismeréséhez nem is, de olvasója elmondhatja: túl van az első találkozáson minden idők legnagyobb zeneszerzőjével (Taschen, 2006). A frissen kijött ismeretterjesztő művek közül Dirk Böttger kismonográfiáját ajánljuk legmelegebb szívvel: korrekt, alapos, lényegre törő (Helikon, 2006). Bosszantó ellenben, hogy Donovan Bixley gyerekes rajzokkal tarkított Mozart-"mesealbuma" - melynek frivol részletei nemigen valók kiskorúak kezébe - eredeti Mozart-levélrészleteket sző tovább fiktív szövegekkel anélkül, hogy jelezné, meddig az idézet, s hol a szerzői fikció kezdete, ami - lévén a Mozart-levelezés magyarul csak kivonatosan hozzáférhető - jogos indulatokat ébreszt az olvasóban (Egmont, 2006).

Mozart operáiról leghasznosabban Winkler Gábor háromkötetes kalauzának második részében olvasgathatunk (Barangolás az operák világában II. Tudomány Kiadó 2004). Fodor Géza könyvén (A Mozart-opera világképe. Typotex, 2002) nem fogott a megírása óta eltelt több mint három évtizednyi idő: akkor is sarkalatos pont, ha kiindulásnak tekintjük e megfejthetetlen remekművek egy újabb kulcsának felfedezése elé.

Ez idő szerint három Mozart-regény található a könyvkereskedésekben. Valerian Tornius könyve (Wolfgang Amadeus. Mozart életregénye. Palatinus 2005) címe ellenére sem számíthat irodalmi babérokra. Zsurnaliszta tollal, hatásvadász és ügyetlen módon megírt szövegkönyv érzelgős mázzal és sok konyhafilozófiával - csak akkor vegyük kézbe, ha végképp nincs honnan értesülnünk Mozart életrajzáról. Stephanie Cowell regénye, a Mozart asszonyai ellenben (Geopen, 2006) kellemes meglepetést tartogat mindazoknak, akiket nem riaszt el csöpögős budoárromantikával kecsegtető borítója és kétértelmű címmagyarítása (eredetileg Mozart házassága volna a címe - operaismerő olvasókat tételezve föl vásárlóiképpen). Írója alaposan tájékozott operaénekesnő, aki a Weber-családdal történt mannheimi találkozástól vezeti Mozartot a házasság boldog révébe, miközben élvezetesen rajzolja meg a kor tablóit és a magánszféra intim kulisszáit. Kétségtelen azonban, hogy legzseniálisabb kézzel magyar író nyúlt Mozart szélsőséges sorsához, felhasználva muzsikájának roppant ismerettel elsajátított pszichológiai aspektusait: Szentkuthy Miklós Divertimentója bizonyosan az egyik legnagyobb mű a világirodalomban minden idők Mozart-könyvei közt (Magvető 2006).

Marton Árpád

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu