Prokopp Mária

Ősi bazilika a szent hegyen

Százötven éve szentelték fel Magyarország főtemplomát

Százötven éve szentelték fel Magyarország főtemplomát. Ebből az alkalomból tudományos konferenciát szerveznek az esztergomi nagyszemináriumban augusztus 31-én, amelyen többek közt Erdő Péter bíboros-prímás is tart előadást. A bazilika művészettörténeti vonatkozásait a konferencián Prokopp Mária ismerteti, aki kérésünkre lapunk olvasóit is bevezeti a esztergomi bazilika történetébe.

CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE- hirdeti az aranyozott felirat Magyarország főtemplomának, az esztergomi bazilikának a homlokzatán. A Szent István királyunk által alapított esztergomi főszékesegyház a Feje, az Anyja és a Tanítómestere Magyarország minden templomának.

A Szép Templomnak nevezett ősi bazilika több mint ötszáz évig a Magyar Királyság és egyben Európa szellemi és művészeti központja volt. 1543-ban a mohamedán Török Birodalom elfoglalta, és százötven évig uralma alatt tartotta. 1683-ban, a diadalmas párkányi győzelem után, Esztergom szent hegyén, a romok között Bakócz Tamás bíboros, prímás török dzsámivá alakított, reneszánsz kápolnájában tartották a hálaadó Te Deumot. Az ország főpapja azonban, még száznegyven évig nem térhetett vissza székhelyére, mert a várhegy az osztrák katonaság állomáshelye lett.

Mindezek ismeretében nem nehéz elképzelnünk a Magyar Királyság, a Kárpát- medence lakóinak lelkesedését, amellyel az 1819-ben kinevezett Rudnay Sándor prímás első szózatát fogadták: A székhelyem Esztergom! A szent hegy, háromszáz év után, ismét a Magyar Sion lesz! 1821. februárjában már meg is bízta Kühnel Pál magyar építészt, az általa készített terv alapján, az építkezés vezetésével. 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén Rudnay prímás elhelyezte az új Magyar Sion alapkövét, amely mindmáig Európa egyik legnagyobb temploma.

Az építkezés hihetetlen gyorsasággal és nagy igényességgel folyt. Kühnel Pál 1824. évi halála után Packh János fiatal magyar építész lett az építésvezető. Az ő terve szerint épült a viadukt az egykori várárok felett, a Visegrád felől érkező országút tengelyében, és vezet a székesegyház szívébe, a főoltárhoz.

1823 nyarán megtörtént a Bakócz-kápolna áthelyezéseaz új templomba. Elkészült a székesegyház remekművű altemploma is, amely háromhajós ünnepélyes csarnokon át vezet az érsekek bíbor mauzóleumába.

Rudnay prímás nagy gondot fordított a székesegyház berendezésére. Hazafiúi és lelkipásztori programja középpontjában Szent Istvánapostoli királyunk életpéldája állt. A főoltárkép tárgyául Szent István megkeresztelését, a nemzetünk számára döntő jelentőségű eseményét kívánta állítani, hogy hirdesse a jelen és a jövő magyarsága felé: fennmaradásunk és boldogulásunk legfőbb biztosítéka a keresztény hit.

A hatalmas, 7,5 x 4,4 méter nagyságú főoltárképre az egri születésű jeles festőművész, Hess János Mihály kapott megbízást. A kép 1828-ra készült el, de ekkor még nem állíthatták fel, mivel a szentély nem volt beboltozva. Rudnay érsek 1831. évi halála után Kopácsy József prímás, 1846-ban a templom védőszentjét, a mennybe felvett Nagyboldogasszonyt kívánta a főhelyre állítani. Hess János Mihály képét 1919-ben két részre vágták. Az alsó rész ma az esztergomi Vármúzeum nagytermének ékessége.

1822-től Ferenczy István, a reformkor jeles magyar szobrásza is kapott megbízásokat Rudnay prímástól. Ezek közül a Szent István vértanú oltára áll az északi oldalkápolnában, és őrzi a várhegy X. századi, első templomának emlékét, ahol Szent Istvánt megkeresztelték, és ahol az esküvőjét tartotta.

1831 nyarán, a Szent István-kápolnában felállították Rudnay prímás elődjének, Károly Ambrusnak remekművű klasszicista síremlékét, a modenai művészeti akadémia igazgatója, Giuseppe Pisani (1757-1839) szobrász alkotását.

1838-ban Kopácsy József lett az új prímás. Művészi kérdésekben az egri érsekre, Pyrker János Lászlóra, a korábbi velencei pátriárkára támaszkodott. Az ő ajánlatára érkezett Esztergomba Hild József építész 1840-ben, miután Packh Jánost meggyilkolták. Marco Casagrande velencei szobrász 1841-ben a bazilika nyugati, Duna felőli homlokzatának díszítésére kapott megbízást. Kilenc hatalmas szobrot faragott, többek között Szent István és Szent László királyaink, valamint Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrait, amelyeket a XX. század elején távolítottak el. Az ő művészetét dicsérik ma is a párkányzat alatti domborművek, amelyek Szent István országfelajánlását ábrázolják, valamint Szent Lászlót, amint az első keresztes háború fővezérévé választják, valamint a két géniuszt a kapu diadalívének két oldalán.

1845. augusztus 18-án a székesegyház pompás kupolájának tetejére ünnepélyesen felhelyezték a hét méter magas, aranyozott keresztet.

1846-ban bízta meg a prímás Michelangelo Grigoletti festőművészt, a velencei művészeti akadémia tanárát a Mária mennybevitele új főoltárkép elkészítésével.

Az 1850-ben, a szabadságharc leverése után hivatalba lépő Scitovszky János prímás hazafias és egyházi kötelességének tekintette a Magyar Sion mielőbbi felszentelését, használatbavételét. Az önkényuralom nehéz éveiben következetesen és sikeresen küzdött a magyar egyház Ausztriától való önállóságának megőrzéséért. Ezt a gondolatot testesíti meg az esztergomi prímási központ monumentális, európai jelentőségű építészeti-művészeti kialakítása.

Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletének elmélyítése központi szerepet kapott főpásztori tevékenységében. 1854-ben mint bíboros részt vett Rómában az Immaculata Conceptio - Mária szeplőtelen fogantatása - dogmájának ünnepélyes kihirdetésén. Erre az évre készült el a főoltárkép (3. kép). Grigolettit Európa első festőjének nevezték a tudósítások.

A kép az Istenanya menynyei fogadtatását és megdicsőülését ábrázolja. Az angyalok által a felhők fölé emelt Szüzet a mindeneket teremtő, fenséges Isten kitárt karral köszönti a ragyogó fényességben, és az angyalok mély tisztelettel hódolnak előtte. Az Atyaisten szavára a halhatatlanság babérkoszorúját és a szüzesség pálmaágát nyújtja feléje egy-egy angyal. A kép alsó felén, a földi szférában a tizenegy apostol átszellemülten tekint fel a mennybe emelkedő Istenanyára az üres sír mellől.

1855 októberében Scitovszky János prímás újabb megbízást ad Grigolettinek a bazilika kereszthajójának egy-egy oltárképére, amelyek Jézus kereszthalálát és Szent István királyunk országfelajánlását mutatják be.

A székesegyház falképeit 1850-55 között Ludwig Moralt müncheni akadémikus festő készítette. A katolikus hit legfőbb tanítását állítják a hívők elé. A szentélyben a Szentháromságnak az eget és a földet betöltő kozmikus látomását látjuk. A középpontban a kerubfejek koszorújától övezve, a kék földgömb felett, felhőkön trónol az Atyaisten, és jobbján a Fiúisten, és felettük a Szentlélek-Isten lebeg galamb képében, és bőségesen árasztja aranysugarait. Kétoldalról angyalok dicsőítik a Szentháromságot. Jobbról, az előtérben, az angyal a magyar Szent Koronát hozva mutatja be a magyar nemzet hűségét Isten iránt, és az önkényuralom nehéz éveiben kéri Isten segítségét önálló nemzeti létünk megteremtésére. Az arkangyalok a sátánt is diadalmasan legyőzik.

A déli kereszthajóban Jézus születése és vele szemközt: Jézus feltámadása freskóképek a keresztény hit alaptételeit ábrázolják.

Az égboltot jelképező óriáskupolát tartó csegelyekre, a tizenkét apostolt jelző tizenkét nagyméretű ablakkal megvilágított kupoladob alá a négy egyházatya képe került. Szent Ágoston és Szent Ambrus püspökök, Szent Gergely pápa és Szent Jeromos bíboros az apostolok tanításának legavatottabb értelmezői.

A Magyar Sion márvány főoltárának teológiai és hazafias programját is Scitovszky János prímás fogalmazta meg, és adott megbízást Pietro Bonani Bécsben dolgozó olasz szobrásznak. A tabernákulum aranyozott bronzajtaján a dombormű az emmauszi tanítványokat ábrázolja, amint felismerik Jézust a kenyértörésben. A menza antependiumán az utolsó vacsora, az eucharisztia alapításának jelenete Leonardo kompozícióját követi. Kétoldalt a szentmiseáldozat ószövetségi előképei - Ábrahám áldozata, a rézkígyó, a húsvéti bárány feláldozása - hívják fel a figyelmet Krisztus áldozatának tökéletességére.

A tabernákulum felett, a kupolával fedett baldachin két oldalán a négy művészi carraraimárvány-szobor a magyarságot keresztény hitre térítő két szent vértanú püspököt, Szent Adalbert és Szent Gellért alakját, valamint Pannónia szülöttjét, Szent Márton püspököt, Szent István példaképét és Boldog Mór pécsi püspököt állítják elénk.

Az északi kereszthajót Scitovszky prímás a magyar szentek panteonjaként alakíttatta ki. Így itt, Grigoletti Szent István országfelajánlás-képe alá Szent Erzsébet és Margit királylányok álló szobrait készíttette el Pietro Bonanival. A bal oldalfalra Szent István megkeresztelését festette meg Moralttal, és alatta Szent Adalbert püspök, a székesegyház társvédőszentje tiszteletére állíttatott oltárt, amelynek szobrait Johann Meixnerrel készíttette. A jobb oldali freskókép Szent Mártont, a hitvalló római katonát ábrázolja, aki a kereszt jelével győzött a barbárok elleni csatában. István királyunk őhozzá hasonlóan, az ő zászlaja alatt győzte le a pogány Koppány vezért.

Johann Meixner kapott megbízást Scitovszky prímástól az orgonakarzatmellvédjén álló szobrokra, amelyek a zene védőszentjeit, a bibliai Dávid királyt és az ókeresztény római vértanú Szent Cecíliát ábrázolják két-két angyal kíséretében. A salzburgi Ludwig Moser világhírű orgonáját is Scitovszky prímás készíttette 64 változattal és 3484 síppal. Az orgonaépítmény oromzatát öt-öt zenélő angyalszobor koronázza.

A főhajó oldalfalára, a két oldalkápolna fölé, a buzgó lelkipásztor prímás még két nagyméretű domborművet készíttetett Meixnerrel bronzírozott gipszből. Az egyik Jézus virágvasárnapi bevonulását ábrázolja, a másik Jézust a gyermekek között. Mindkettő buzdítást kíván adni a papságnak és a híveknek egyaránt.

Így érkezett el 1856. augusztus 31., a székesegyház felszentelésének nagy napja. Scitovszky prímás meghívására megjelent Ferenc József császár is, aki ekkor még nem volt hajlandó Magyarország alkotmányos rendjét elismerni, vagyis magát magyar királlyá koronáztatni. A prímás erre vonatkozó petíciót nyújtott át neki, amit Bach miniszter felségsértésnek nevezett.

A remekművű orgonán felcsendült Liszt Ferenc vezényletével az általa erre az alkalomra komponált Esztergomi mise, az európai zeneművészet kiemelkedő alkotása.

S bár még a főbejárat előtti oszlopos előcsarnok nem készült el, és a kupola, valamint a hajó boltozati díszítése is hiányzott, de a fent ismertetett képzőművészeti alkotások méltóképpen jelenítették meg a Magyar Sion jelentőségét és üzenetét a haza és a nagyvilág számára.

A kupola aranyozott, antikvabetűs körfelirata minden idők számára hirdeti az örömhírt: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI - Mária felvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok - és velük mindnyájan, akik belépünk e szentélybe.

Augusztus 31-én, a bazilika felszentelésének százötven éves évfordulóján elődeink nagy hitéből és reményéből merítsünk erőt nemzetünk lelki megújulásához! Ez a Magyar Sion üzenete.

Fotó: Cser, Mudrák

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu