|
|
Salkaházi Sára élete és hivatása Erdő Péter bíboros szeptember 17-én avatja boldoggá Salkaházi Sára szociális testvért. Erre az alkalomra jelentette meg az Új Ember kiadó Puskely Mária Salkaházi Sára című könyvét. "Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy óvd meg őket a gonosztól" (Jn 17,15) - imádkozott Jézus az utolsó vacsorán, majd Pilátuselőtt megvallotta: "Az én országom nem e világból való" (Jn 18,36). E két gondolat nyomán a keresztény ember a világban él, de nem a világ elvárásai szerint. Ebben a feszültségben talált Istentől kapott hivatására Salkaházi Sára szociális testvér. Küzdelmes élete mindnyájunkat segíthet, hogy Szent Pál szavait komolyan vegyük: "Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át gondolkodástok megújulásával, hogy fölismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves neki, és mi a tökéletes" (Róm 12,2). Puskely Mária könyve felvázolja a XIX-XX. századforduló társadalmának reményeit és szorongásait. Megismerhetjük Salkaházi Sára életrajzának legfontosabb eseményeit. A naplójából vett idézeteken keresztül kirajzolódik előttünk Sára testvér lelkisége, hivatásának útja egészen addig, míg rátalál arra a szentírási szakaszra, mely további életének jelmondata lesz: Íme itt vagyok, küldj engem! Alleluja! Salkaházi Sára testvérnek az is megadatott, hogy mindhalálig tanúságot tegyen Krisztusról. Életét felajánlotta a szociális testvérek társaságáért, a világháború üldözötteiért, a békéért. Felajánlását az Isten elfogadta, a boldoggá avatással pedig az egyház hitelesíti. "Ha a földbe hullott búzamag el nem hal, egyedül marad, de ha elhal, bőséges termést hoz" (Jn 12,24). Olyan igazság ez, amelyet korunk gyakran megvet és visszautasít, mert az emberi élet legfontosabb jellemzőivé az önszeretetet teszi. A vértanúk arra figyelmeztetnek mindnyájunkat, hogy létezik egy olyan szeretet, amely erősebb a halálnál. A szenvedés, a kínzás, az éhség, a kimerültség, a gyilkos erőszak közepette is megmutatták szeretetből fakadó ragaszkodásukat a meghalt és feltámadt Krisztushoz. Gyöngeségük ellenére a gonoszság elleni küzdelem hősei lettek. Egy közülük Salkaházi Sára testvér, akinek boldoggá avatása a nácizmus és a kommunizmus megannyi ismert és névtelen vértanúja iránti tiszteletünket is megerősíti. A magyar kereszténység megújulását példájuktól és közbenjárásuktól is reméljük. Miközben ma is léteznek olyan országok, ahol bűn feljegyezni a keresztény mártírok emlékét, hittel valljuk, hogy a mártírok vére a kereszténység vetése. "A szentek sorstársaink, tanítja a II. vatikáni zsinat, majd hozzáteszi: amikor rátekintünk Krisztus hűséges követőinek életére, új ösztönzést kapunk, hogy jövőbeni hazánkat keressük, és egyszersmind megismerjük azt a biztos utat, amelyen járva ebben az ezerarcú világban is - mindegyikünk a maga hivatása és körülményei között - eljuthatunk az életszentségre, a Krisztussal való tökéletes egyesülésre" (L. G. 50.). Papp Tamás
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||