 |
 |
 |
 |
2006.08.20
|
Ingyenes
műsormelléklettel! |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Krakkói érsek Idén augusztus 20-án Budapestre látogat Krakkó érseke, Stanislaw Dziwisz bíboros. (Nevének helyes kiejtése: Dzsivis.) A mindenkori krakkói érsek - a konkrét személytől függetlenül - pesti jelenléte már önmagában hatalmas megtiszteltetés. Hiszen a legendás lengyel város főpásztori székében olyan nagyságok ültek az évszázadok során, mint például a XI. században Szent Szaniszló, a XX.-ban pedig az áldott emlékezetű Stefan Wyszynski vagy éppenséggel Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa.
Mindezen túl, Stanislaw Dziwisz jelentős személyiség, feltétlenül méltó a figyelemre. 1938-ban született. Életútja szinte egybeforrott II. János Páléval, akit pápasága 27 esztendején keresztül szolgált titkárként, és már korábban is, amikor még Krakkó érseke volt. Tehát bízvást kijelenthetjük, hogy Dziwisz érsek II. János Pál szellemi-lelki örököse. Tavaly augusztusban jelen voltam Krakkó főterén, Dziwisz hivatalos érseki beiktatásán. A szertartás délelőtt fél 11-kor kezdődött, és délután 2 órakor ért véget. Mégsem tűnt hosszúnak, az erős napsütésben sem. 80 ezer hívő volt a hatalmas téren, 800 pap állt a szabadtéri oltár körül, köztük 55 püspök, a világ minden földrészéről. 8 kórus énekelt, 3 szimfonikus zenekar kísérte őket, 2 orgonista működött közre. Tehát az egész olyan nagyszabású volt, hogy mindenképpen a hatása alá vonta az embert. Különösen szép, amikor ennyi lengyel együtt imádkozik: megindító lelki töltete van. Hát még egy átlagos magyar számára, aki nem szokott ahhoz, hogy egy város szívében 80 ezren együtt éneklik a miatyánkot... A díszes beiktatással egy időben Dziwisz érsekre felelősségteljes feladat is hárult: a krakkói egyházmegye főpásztoraként ő irányítja II. János Pál szenttéavatási perének első, egyházmegyei szintű szakaszát. A tanúságtételek, a bizonyítékok felkutatásáról, egybegyűjtéséről van szó. Várhatóan sok ezer ilyen visszaemlékezés, vallomás érkezik majd az érsekségre - és a főpásztor felügyeli ezek feldolgozását, a Vatikánba továbbítandó végleges dokumentáció összeállítását. Még néhány szót Dziwisz érsek keresztnevéről. A krakkói egyházmegye védőszentje Szent Szaniszló püspök, aki a Wawel székesegyházában nyugszik. A Szaniszló név lengyel megfelelője Stanislaw - ily módon Szaniszló a jelenlegi krakkói érsek védőszentje is. Érdemes röviden felidéznünk Szaniszló vértanúságát, hiszen ez hazánkban vajmi kevéssé közismert. Tehát 1079-ben történt, hogy Szaniszló az egyház nevében kritizálta Merész Boleszló királynak a házasságával kapcsolatos dolgait. Boleszló ezt olybá vette, hogy a püspök a hatalmára tör. Ezért néhány pribékkel meggyilkoltatta a püspököt: szentmise bemutatása közben, az oltár mellől rángatták ki, a templom bejáratánál lefejezték, testét pedig felnégyelték. Természetesen mindjárt legendák is születtek ezzel kapcsolatban, például az, hogy amikor a testdarabokat egymás mellé tették, azok egybeforrtak, és nem lehetett felismerni a kardvágások helyét. A történethez tartozik még, hogy e gyilkosság Merész Boleszló trónjába került: a feldühödött nép elűzte. (Ez hallatlan dolognak számított: egy királyt csak úgy elűzni...) Boleszló Magyarországra, Szent László királyunkhoz menekült, aki befogadta. László halálát követően pedig Boleszló ferences szerzetesnek állt, és életét egy ausztriai kolostorban fejezte be. Az életszentség hírében halt meg. Isten útjai... Tehát Szent István ünnepén hozzánk érkezik a krakkói érsek. Azt hiszem, a fentiek szellemében érdemes fogadnunk őt. Zsille Gábor
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
