|
|
"Az első lépés, hogy elveszik a pénzt..." Orvosok aggodalmai az egészségügyi "reform" küszöbén Két orvos házaspárral beszélgettünk július végén, még a Zöld könyv megjelenése előtt a hazai egészségügy állapotáról és a sajtón keresztül kiszivárgott információk alapján a közeljövőben várható átalakításokról. Beszélgetőtársaim ötven év körüli, megbecsült szakemberek, megfontolt véleményüket vállaló férfiak és nők, ezért is különös jelentősége van annak, hogy ez esetben teljes nevük elhallgatását kérték. Ez a tény aligha őket, inkább helyzetük nagy bizonytalanságát jellemzi. - Aki azt állítja, hogy az egészségügyben nincs szükség reformálásra, rendteremtésre, az vagy hazudik, vagy egyszerűen nem ért hozzá - mondja B. Károly belgyógyász. - Egy valóságos reformhoz mindenekelőtt átgondolt koncepció kell, amelyet szakmai viták során érlelnek ki és fogadtatnak el az érintettekkel. Sok orvos barátommal együtt ugyanannyit tudok a lehetséges változásokról, mint bármelyik újságolvasó. Valódi szakmai viták tehát eddig nem voltak, hiába állítja ezt a miniszter. Az eddigi egyetlen lépés egy elképesztő intézkedés volt: július 1-jétől az Országos Egészségügyi Pénztár 95 százalékos kapacitáskihasználás fölött nem téríti meg a kórházak költségeit. Ha a hónap huszonötödik napján elérjük ezt a szintet, akkor ingyen dolgozunk - és nem tudom, honnan szerzett pénzzel működtetjük a drága gépeket, adjuk a gyógyszereket -, vagy azt mondjuk a betegnek: jöjjön vissza elsején. Minden téren általánossá válik majd a várólisták rendszere, ami a korrupció melegágya. Ez a "reform" úgy kezdődik, hogy elveszik a pénz egy részét. Nagyon roszszul kezdődik. - A magyar egészségügy egyik legnagyobb rákfenéje a hálapénz - véli H. Katalin radiológus és gyermekgyógyász szakorvos. - Még valamikor az ötvenes években deklarálták, hogy az orvosok fizetését úgy kell megállapítani, hogy azt úgyis kiegészíti majd a betegektől zsebbe dugott hálapénz. Ez a probléma további problémákat szült, és az egészet azóta görgetjük magunk előtt. A meglehetősen alacsony fizetésű orvos abban érdekelt, hogy betegével elhitesse, mindent megtesz érte: ezért esetleg fölösleges vizsgálatokra is elküldi, újra és újra visszarendeli. Ezt a beteg is megérezheti, és elmegy egy másik orvoshoz, aki ugyanebben érdekelt. Ilyen helyzetben kikezdődik az a bizalom, ami az orvos és a beteg kapcsolatának alapja, a gyógyulás egyik előfeltétele. - A hálapénzrendszert azért is le kell bontani, mert egymás ellen hangolja az egészségügy dolgozóit. Bizonyos szakmák teljesen kimaradnak belőle: kórboncnokként én még egyetlen forintot nem kaptam huszonnégy év alatt - folytatja N. Péter -, és egy kórházi osztályon belül sem teljesítményarányosan részesülnek belőle az orvosok, a nővérek. - Hallani orvosi vizitdíjakról, kórházi napidíjakról is: ezekkel nem lehet visszaszorítani a hálapénzrendszert - magyarázza P. Gyöngyi háziorvos -, adminisztrálásuk (könyvelésük, a mentességek igazolása) majdnem ugyanannyiba kerülne, mint a befolyó öszszeg. Arra viszont jó volna, hogy az egyre nagyobb számú egyre rosszabbul élő ember csak végső esetben forduljon orvoshoz, amikor meggyógyításuk, ha egyáltalán még lehetséges, már sokkal többe kerül. Magyarországon nem az a baj, hogy túl sokat, hanem hogy túl keveset járnak az emberek orvoshoz, hogy hatékony lehessen a nagyobb bajok megelőzése. Annak pedig, hogy az emberek bizonyos hányada túl sokszor megy orvoshoz, a szervezetlenség és a hálapénzrendszer torzító hatása az oka. Az egészségügyi intézmények is rá vannak szorítva mindenféle elszámolási "trükkökre", azt is mondhatnám, csalásokra. E nélkül azonban nem tudnának működni. Az egész beteg rendszert kellene kezelni, nem csak pár tünetet. Valóságos érdekeltségi rendszert kell kialakítani, meg kell fizetni a munkát, és tisztességesen kell gazdálkodni a járulékokból befolyt pénzzel. Sovány tehenek fejésére nem lehet tejgazdaságot alapítani. Ezt a miniszter is tudja, hiszen gyakorló orvos, kórházigazgató volt. Csak azt nem értem, miért igyekszik most ezt a tudását sietve elfelejteni. Lehet, hogy ennek a felettébb torznak ígérkező "reformnak" a kidolgozói most a saját "hálapénzükért" hajtanak? Kipke Tamás
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||