Vendégünk a nemzeti ünnepen

Stanislaw Dziwisz bíboros

II. János Pál pápa első magyarországi apostoli látogatásának tizenötödik évfordulóján, augusztus 20-án a budapesti Szent István-bazilika előtti téren StanislawDziwisz bíboros, krakkói érsek mondja az ünnepi szentmise prédikációját. Stanislaw Dziwisz bíboros tizenöt évvel ezelőtt az elhunyt pápa magántitkáraként volt jelen az Országalapító ünnepén és a pápalátogatás helyszínein.

A jelenlegi krakkói érsek 1939. április 27-én, Raba Wyznában, egy lengyel falucskában született. Tizennyolc évesen kezdte meg papi tanulmányait a krakkói nagyszemináriumban. 1963. június 23-án szentelte pappá a krakkói egyházmegye akkori főpapja, Karol Wojtyla. Két évig tartó plébániai szolgálat után felsőbb liturgiai tanulmányokat végzett Krakkóban, 1967-ben pedig teológiai licenciátust szerzett. 1966-tól egészen 1978-ig Karol Wojtyla krakkói érsek titkára volt, közben számos más szolgálatot is ellátott: liturgiát tanított a krakkói kateketikai főiskolán, a püspöki kúria hivatalos folyóiratát szerkesztette, az érsekség liturgiai bizottságának titkára, valamint a papi szenátus tagja volt. 1972-ben aktívan részt vett a krakkói főegyházmegye szinódusának munkájában.

A Karol Wojtyla érsek melletti szolgálat Stanislaw Dziwisz számára a lelkipásztorkodás és az apostolkodás iskolája volt, valamint alkalom a mély spirituális kapcsolat kialakítására a Szentatyával, aki számára mester és vezető volt. Nem meglepő tehát, hogy II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978-ban, Róma püspökének első döntése az volt, hogy magántitkárává nevezte ki Stanislaw Dziwiszt. Ettől a pillanattól kezdve II. János Pál legközelebbi munkatársa, "útitársa" lett, egészen 2005. április 2-án bekövetkezett haláláig. 1981. május 13-án, a merénylet alkalmával is mellette állt, azonnali elsősegélynyújtást szervezett, fiúi odaadással virrasztott mellette a Gemelli Kórházban, csakúgy, mint mindannyiszor, amikor a pápa megbetegedett és kórházi ápolásra szorult. Személyi titkáraként minden apostoli útjára elkísérte a Szentatyát. Szolgálatában arra törekedett, hogy a pápa minél közvetlenebbül betölthesse misszióját. Reggeltől késő estig keményen dolgozott, készségesen segített abban, hogy minél többen találkozhassanak Péter utódával.

1981-ben, Szent Szaniszló püspök tiszteletéről írt munkájával teológiai doktorátust szerzett a krakkói teológiai karon. 1998. február 7-én a Pápai Ház prefektúrájának segédprefektusává nevezték ki, majd egy hónappal később a Szentatya San Leone püspökévé szentelte, püspöki jelszava: Sursum corda! 2003. szeptember 29-én címzetes érseki címet adományozott Stanislaw Dziwisznek II. János Pál pápa.

Sokan úgy tartják, hogy az elhunyt pápa és Stanisław Dziwisz között egyfajta apa-fiú kapcsolat volt. A pápa lakosztálya melletti szobában lakott, a szentmiséken mindig és napközben a legtöbb pillanatban II. János Pál mellett volt hűséges barátjaként. Mindig hittel és nagy szeretettel beszél a Szentatyáról. A pápa egészségi állapotának romlása idején ő volt az, aki a híveket igyekezett felkészíteni a legrosszabbra, bár ezt a periódust élete legnehezebb időszakának tartja. 2005. március 31-én, amikor II. János Pál állapota válságosra fordult, Dziwisz érsek szolgáltatta ki a pápának a betegek szentségét. Ő segített megírni az utolsó üzenetet. Jelen volt a pápa halálakor, majd ő gyűjtötte össze az elhunyt személyes tárgyait, mielőtt a kamerlengó bíboros lezárta volna azt. 2005. április 8-án II. János Pál temetési szertartásán Stanislaw Dziwisz érsek helyezte a fehér selyemfátylat az elhunyt arcára, mielőtt az egyházfő testét a koporsóba helyezték. Szimbolikus értelemben, II. János Pál pápa magántitkáraként ez volt Stanislaw Dziwisz utolsó szolgálati gesztusa.

II. János Pál halálának első évfordulóján, a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Dziwisz bíboros így fogalmazott: "Olyan ő, mint az evangéliumi búzaszem, amely elhal, hogy életet adjon, új életet. Ezért nyugodtan állíthatom - mély megrendültséggel szívemben -, hogy Isten szolgájának szenvedése, halála, nagy ajándéknak bizonyult az egyház számára. Isten elvette tőlünk, de ugyanakkor új, más módon nekünk ajándékozta őt. Ezt látjuk a hit, a remény, a szeretet gyümölcseiből."

2005. június 3-án XVI. Benedek pápa a nyugalomba vonuló Macharski bíboros utódául Stanislaw Dziwiszt nevezte ki a krakkói érseki székbe, amelyet egykor Karol Wojtyla foglalt el. Sokak szerint már II. János Pál pápa is tervezte Stanislaw Dziwisz kinevezését, és XVI. Benedek pápa mintha az elhunyt pápa egyik utolsó kívánságát teljesítette volna. Új érseki szolgálatáról a bíboros így vallott: "Tudom, hogy krakkói metropolita-érseki kinevezésem II. János Pál melletti szolgálatom folytatása. Megtanultam tőle, hogyan szolgáljam az embert, és hogyan vállaljam a felelősséget korunk egyházáért, hogyan hirdessem Krisztus evangéliumát a mai világban."

Néhány héttel II. János Pál pápa halála után és Stanislaw Dziwisz érseki kinevezése időszakában tört ki Lengyelországban a kommunista titkosszolgálattal együttműködő papok botránya. A témával kapcsolatban Dziwisz bíboros a következő véleményt fogalmazta meg: "Az egyház szent, de tagjai bűnös emberek, akik között papok is vannak. A kollaboráns papokra vonatkozó igazságot alapos történelmi kutatás során kell feltárni. Nemcsak az áldozatokról, hanem azokról is szólni kell, akik a rendszer vezetői voltak. Fényt kell deríteni azokra a körülményekre, amelyek egyeseket kollaborációra kényszerítettek. Beszélni kell azokról a hősies papokról is, akiket üldöztek, és akiket a kommunista rendszer nem tudott térdre kényszeríteni. Csak a teljes igazság felderítése után kérhetjük a bűnösöket, hogy őszintén bánják meg tetteiket, és hozzák helyre az általuk elkövetett rosszat.

Dziwisz bíboros 2005. november 4-én elindította II. János Pál boldoggáavatási eljárásának krakkói egyházmegyei szakaszát. Az új érsek egyik legfontosabb döntése a "Ne féljetek" elnevezésű II. János Pál-központ létrehozása Krakkóban, az Isteni Irgalmasság szentélyének közelében. Az új krakkói érseket 2006. március 24-én a konzisztórium során XVI. Benedek pápa bíborossá kreálta és római címtemplomául a Santa Maria del Popolo-templomot kapta meg.

Stanislaw Dziwisz bíboros az évek során számos kitüntetésben részesült, többek között díszdoktorrá avatta őt a lublini katolikus egyetem és a krakkói pedagógiai akadémia is. Több könyve is napvilágot látott: Szent Szaniszló püspök tiszteletéről írt doktori diszszertációja, valamint a pápa elleni merényletről szóló emlékirata. Emellett számos, a Vatikáni Könyvkiadónál megjelent vatikáni dokumentum lengyel nyelvű kiadásának szerkesztője, továbbá a II. János Pál Alapítvány alelnöke.

Ebben az évben - Kondor Lajos verbita szerzetes, a fatimai szentély lelkészének felkérésére - Stanislaw Dziwisz krakkói metropolita érsek vezette a fatimai Szűzanya liturgikus ünnepén, a kegyhelyen bemutatott ünnepélyes szertartást. Idén huszonöt éve, hogy Isten szolgája vérét ontotta a Szent Péter téren, az ellene elkövetett merénylet során. A szentmise során Dziwisz bíboros így szólt az elhunyt pápáról: "Pápasága során mindennap elismételte jelmondatát: Totus tuus Maria. Nemcsak szavaival, hanem valóban teljes odaadással, egészen a haláltusa utolsó napjaiig és halála órájában is."

Az Új Ember Kiadónál hamarosan magyarul is megjelenő Hagyjatok elmenni című könyvből idézzük a krakkói érsek (a kötet társszerzője), a hűséges titkár és II. János Pál pápa életének legközelebbi szemtanújának vallomását: a pápa 1981. május 13-án Alě Agca keze által belépett "a fájdalom és a szenvedés szentélyébe". "A szenvedés, a kereszt hordozása által vett részt abban a harcban, amit az egyház vív a mai világban a küldetését akadályozó tényezők ellen: az ateizmus, a vallási közömbösség, a laicizmus, a fogyasztói lét és "a halál civilizációja" ellen."

Somogyi Viktória, Róma

Fotó: Kránitz Mihály

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu