|
|
Szlovák püspökök Esztergomban Rudnay Sándor esztergomi érsek minden bizonnyal közbenjár késői utódaiért, hiszen 1996 óta rendszeresen imádkozunk ezért Esztergomban és Nagyszombatban, Budapesten és Pozsonyban, Piliscsabán és Rózsahegyen. Mindenütt két nyelven azonosan hangzik a hívek könyörgése, amióta közösen valljuk Esztergom újjáteremtőjének magyarországiságát. Közösnek értékeljük szerepét a mai magyar és szlovák művelődés előmozdításában.
A nemzeti politika elzárkózásban gondolkodik. Még Nagyasszonyunkon is osztozkodik, hiszen őt Hétfájdalmúként tekintik a nemzet patrónájának, hagiográfiai csetepatéinkról nem is szólva. Egyházunk nemzeti politikája mindig lelkesített a közösségért vállalt áldozatos munkára, a nemzet erkölcsi értékének megbecsülésére az ember boldogságának, küldetésének kibontakoztatása érdekében. Ha kellett, vaskézzel államot alapított, ha kellett, karddal csatázott a kereszténység védelmében, ha kellett, egyetemet alapított a mostoha sorsú hazában, ha kellett, enyhítette az embertelenség következményeit, védelmezte az üldözötteket. Egyházunk napjainkban nemzeti önvizsgálatot, engesztelést hirdet. Nem véletlenül. A nemzeti politika minduntalan tragédiákba torkollik, melynek következménye megannyi gyűlölködés, bosszúvágy, irigység, szeretetlenség, egyszóval boldogtalanság. A szlovák nemzetpolitika végzete a magyarság, a magyaré talán a Lajtán túliak kivételével minden szomszéd. Az esztergomi bazilika oltárán június 29-én a magyar és a szlovák püspöki konferencia nevében aláírt okmány a katolikus egyház határozott nemzetpolitikai programjának meghirdetése. A nemzet vállalása értékeivel és bűneivel együtt. Annak az útnak a keresése, miképpen lehetünk jó magyarok és jó szlovákok a keresztény értékek iránt közönyösödő Európában. Az ezeréves magyar-szlovák sorsközösség az utolsó másfél évszázadban egyre inkább ellenségeskedéssé torzult, és azt a XIX. század második felétől a napi politika szemszögéből ítélik meg. E szellemi összefüggésrendszer értelmezésén kell változtatni, és a keresztény ember szabadságának megfelelően teljességében kell feltárni. A feltárás és az értelmezés szabadsága alapos tudományos együttműködést és a papság türelmes jóakaratát igényli. Hogy a ma keresztény magyarja és szlovákja megtalálja közösségét a múltban, megismerkedjen mai ellentéteinek okaival, és közösségének felismerésével rátaláljon a nemzet boldogságára. 2001-ben csak szlovák katolikusokkal ünnepeltük együtt Szent István államalapítását, amiről kétnyelvű kötet készült. Nem kapott nyilvánosságot, de a folyamat nem állt meg. Az egyház nemzetpolitikai programjának újabb konkrét megvalósítása a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ létrehozása Esztergomban régiónk keresztény örökségének ápolására. Ezért jöhettek és jöttek a szlovák püspökök Esztergomba. Käfer István
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||