|
Az irgalom szóvivője Fausztina nővérre emlékezünk Ez év augusztus 25-én lesz száz éve annak, hogy a lengyelországi, Lodz melletti faluban megszületett Kowalska Heléna, a múlt évszázad egyik legnagyobb misztikusa és szentje, akit mi Fausztina nővér néven ismerünk. Már gyermekkorában meghallotta az Úr hívó szavát, hogy vonuljon zárdába, de annak szülei ellenkezése miatt nem tudott eleget tenni. Végül is tizenhét éves volt, amikor Jézus újabb felszólításának már nem tudott nemet mondani. Az Úrral való bizalmas kapcsolatának köszönhetően - aki őt titkárnőjének nevezte - a keresztény tanok egész sorát tudta új megvilágításban bemutatni. Mint Elzbieta Siepak nővér írja, életfeladata az volt, hogy "a mindenki által öröktől fogva ismert, de feledésbe merült igazságot, Isten irgalmas szeretetét újra az emberek emlékezetébe idézze, és az isteni irgalmasság kultuszának újabb formáit ismertesse meg, melynek gyakorlata a vallásos élet megújulására vezet a keresztényi bizalom és irgalom szellemében". Mint Jézus mondta: "Téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas szívemre szorítani." (Napló, 1588) Fausztina nővér naplójának elemzése alapján egy neves lengyel teológus, az isteni irgalmasság kultuszának újabb formáit: az irgalmas Jézus képének elkészítésében, az irgalmasság ünnepének bevezetésében, az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádkozásában, az irgalmasság órájának megtartásában és végül egy új kongregáció megalapításában látja. Súlyos tüdőbaja következtében Fausztina nővér földi élete mindössze harminchárom év volt. Ez csak arra volt elég, hogy a kultusz első négy pontja megvalósuljon. Az utolsó pont elemzése, végleges formába öntése és a gyakorlatba való átültetése az egyház teológusai számára még hosszabb időt igényelt. Mindazonáltal a nővér szemét, azzal a tudattal hunyhatta le, hogy feladatát teljesítette. 1937. március 23-án ugyanis ezt írja naplójában: "...hirtelen elragadtak Jézus közelébe, s fenn, az oltáron álltam Jézus mellett. Lelkem felfoghatatlan, leírhatatlan boldogsággal telt el, mélységes béke és nyugalom árasztotta el lelkemet... Rátekintettem az isteni irgalmasság előtt hódoló tömegre, és azt mondtam: »Jézusom, áldd meg mindazokat, akik itt összegyűltek, hogy végtelen irgalmadat dicsőítsék!« (...) Mikor magamhoz tértem, mély béke uralkodott a lelkemben, s értelmem sajátságosan felfogott sok dolgot, amit azelőtt nem értettem." (Napló, 1044, 1045, 1048) Ebből a látomásból Fausztina nővér megértette, hogy az Úr Jézus elfogadta és meg is fogja jutalmazni földi élete erőfeszítéseit és megpróbáltatásait. Ez 2000. április 30-án, szentté avatásával be is következett. Klemm Nándor
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|