Hiba lenne a szellemi tőkét parlagon hagyni...

Beszélgetés Kránitz Mihállyal a Keresztény Közéleti Akadémiáról

Keresztény polgárként helytállni a politika, az egyházak és a civil szféra határmezsgyéjén - tömören így foglalható össze a tavaly májusban alakult Keresztény Közéleti Akadémia szakmai és emberi hitvallása. A szervezet rendezvényeivel, állásfoglalásaival, médiabeli megnyilvánulásaival eddigi egy éve alatt is ismertséget szerzett a hazai közéletben. Kránitz Mihályt, az akadémia elnökét először az alapítást elhatározó gondolatról és a kezdeti lépésekről kérdeztük.

- Az alapító szándék valójában beérett az idők folyamán. Fiatalok körében, akikkel egyetemi oktatóként vagy baráti kapcsolataimban találkoztam, éreztem a cselekvési készséget, amely nem merült ki a ma már szerencsére szokványosnak mondható keresztény civil szervezeti tevékenységekben: a hitoktatásban, egy-egy nyári tábor megszervezésében stb. Ezek a fiatalok - zömmel teológus hallgatók - többet és határozottabban akartak tenni az emberekért, méghozzá keresztény értékek szerint és keresztény cselekvésmódokat választva. Közös gondolkodásunk "következménye" lett a Keresztény Közéleti Akadémia, amely ma már egy intézmény. Így képes szervezett formában az Evangélium alapján megfogalmazott üzeneteket közvetíteni a társadalom felé.

Miképpen ágyazódik be az akadémia a már létező egyházi és civil szervezeti hálózatba? A katolikus egyházhoz nyilván különleges kapcsolat fűzi a szervezetet.

- A katolikus egyházban számos civil szerveződés létezik: a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Katolikus Ifjúsági Mozgalom vagy említhetném akár a lelkiségi mozgalmakat és közösségeket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felé külön is jeleztük megalakulásunkat. Ám mégsem nevezném magunkat egyházi alapításúnak. Tevékenységünk az Evangélium tanítására épül, ezért nem is állhatunk távol a krisztusi örömhírt hivatalosan képviselő egyháztól.

A politika, az egyház és a civil szféra között hol az Önök helye?

- Önálló, teljesen független, a társadalmi mozgásokra és változásokra igen érzékenyen reagáló szerveződés vagyunk. Emellett természetesen "homo politicusok" is, mint mindenki, aki létezésével, demonstrációjával szervezetten vagy tudatosan megnyilvánul a külvilág felé. Kifejezetten politikai tevékenységet nem folytatunk. Főként a Magyar Katolikus Egyház szándékait figyeljük, ezek megvalósításában kívánunk közreműködni. Az egyház törekvéseit akadémiánk olyan területekre próbálja elvinni és ott valóra váltani, ahová a hivatalos egyház nem jut el - az értelmiség bizonyos köreihez, a közélet egyes szféráiba, illetve a társadalom peremterületeire. Fontos szempontja tevékenységünknek, hogy reagáljunk a nagypolitika felől megfogalmazódó és a társadalmat jelentős mértékben érintő kérdésekre, felvetésekre, elképzelésekre.

Milyen infrastruktúrával, milyen személyi kör segítségével tudják megvalósítani országos és társadalmi méretű terveiket?

- Tevékenységünket nyolc-tíz fő szervezi, kiváló szakemberek a saját területükön: némelyek alapítványi szakértők, mások önkormányzatokban vállalnak megbízatást vagy jelentős médiaismerettel rendelkeznek. Nálunk nincs hivatalos tagság, nem toborzunk résztvevőket - hasonlóan gondolkodó, különösen elhivatott és tenni akaró, a jövőre vonatkozó tervekkel rendelkező fiatal értelmiségiek működnek itt együtt. Jelentős visszhangot kaptak a médiában tavaly decemberi fellépéseink, melyeket az akkori népszavazás ügyében tettünk. Neves egészségügyi szakemberek és nemzetpolitikusok véleményét erősítettük fel hatékonyan.

A tanácskozások, konferenciák szervezése, a közéleti jellegű állásfoglalások közzététele, illetve a médiaszereplések maradnak továbbra is tevékenységük középpontjában?

- Maradni szeretnénk ezen az úton. Ne tűnjék szerénytelenségnek, de ahhoz hasonlónak tekintem az akadémia munkáját, mint az Evangélium hirdetését a világban, ami kétezer évvel ezelőtt egy kicsiny, ám lelkes csoport tevékenységével kezdődött. Az elmúlt másfél esztendőben hírünk eljutott a társadalom számos részébe. De csak akkor leszünk képesek helyzetbe hozni másokat, artikulálni érdekeket és világos szempontokat az oly sokszor méltatlan és kaotikus hazai közéletben, ha lesznek jelentős és komoly támogatóink. Idén mi magunk a "Komp Fesztivál 2005" egyik fő támogatója vagyunk, az ugyancsak jelentős támogatást biztosító váci egyházmegye mellett. Segítünk - erőnk és lehetőségeink határain belül - mindazoknak, akik támogatható célokkal keresnek meg bennünket, ám még nem rendelkeznek a miénkhez hasonló infrastruktúrával.

Mely csoportok, rétegek, intézmények "nevében" szólalnak meg a leggyakrabban?

- Tizenöt esztendővel a rendszerváltoztatás után az ifjúság bajban van. A társadalom nehezen tud az igazi és örök emberi értékeken alapuló példákat és célokat felmutatni a fiataloknak. Mi, akik az igazi emberi értékeket az Evangélium értékeivel is azonosítjuk, az ifjúság számára szeretnénk a társadalomért, közösségért végzett munkából példát adni. A munkatársak ugyanakkor nem számíthatnak a szokásos értelemben vett "karrierre" - a mi tevékenységünk inkább a szolgálatról szól. A megszólítani kívánt fiatal értelmiségi réteg egyébként már fel is fedezett bennünket, legjobb reklámunk a céljaink, a tevékenységünk, a véleményünk nyílt vállalása. Van igény a szerepvállalásunkra, amely köztes tevékenységet jelent az profi politizálás és az egyházak társadalmi szolgálata között.

A figyelmünket a kereszténységen túlra is kivetítjük: utalnék a tavasszal megrendezett, nagy visszhangot kiváltott zsidó-keresztény konferenciánkra. A legnagyobb érdeklődést talán első komolyabb rendezvényünk, a 2004. évi első keresztény pesti bál váltotta ki, a jegyeket szinte egy hét alatt elkapkodták. Segítettünk bemutatni a közönségnek egy keresztény vállalatirányításról szóló kötetet, állásfoglalást adtunk ki az egyneműek házasságáról szóló vitában, megszólalt az akadémia a köztársasági elnök jelölése és megválasztása körül kibontakozott társadalmi és politikai polémiában is. Az általunk szervezett zsidó-keresztény konferencia egyedülálló volt a maga nemében, hiszen a közeledést, egymás jobb megismerését segítette elő. Történt közeledés mind a református, mind az evangélikus egyetem felé is, a tavaszi zsidó-keresztény konferencia pedig nem valósulhatott volna meg a Pázmány-egyetem és a Budapesti Zsidó Egyetem szoros együttműködése nélkül. A Magyar Katolikus Rádió hullámhosszain hónapok óta hallhatják akadémiánk heti közéleti elemző műsorát. Kiadjuk elektronikus hírlevelünket, ennek megjelentetését nyomtatott formában is tervezzük, és elképzeléseink között szerepel egy szakmai-közéleti folyóirat megjelentetése is.

Idehaza a civil szféra korántsem képvisel akkora erőt, mint a nyugati országokban, mondhatni erőtlenek a hazai civilek. Reméli, hogy Önök sikeresebbek lesznek, és hatékonyabban jeleníthetik meg vállalt értékeiket?

- Az elmúlt másfél évtizedben létrejöttek egyházi egyetemek és főiskolák. Léteznek tehát keresztény és keresztyén értelmiségi központok. Hiba lenne a szellemi tőkét parlagon hagyni, mozgósítani kell. Erre a bázisra mi is bizton építhetünk, részint ebben reméljük tartós sikerünk zálogát. Az egyházakban a nemzet a tragédiák után mindig segítőjére talált, a mostani építkezés időszakában sincs ez másként. Az elnyomásból minden alkalommal sikeresen kerültek ki az egyház és az általa képviselt értékek, hiszen utóbbiak nem mulandók, örök emberi és isteni törvények.

Összességében tehát azt mondhatom: más keresztény civil szervezetekkel összefogva, mintegy hálózatba rendeződve mutatjuk fel azokat az értékeket és választási lehetőségeket, amelyeket évezredek óta képvisel az egyetemes egyház. A közös munka és az együttes fellépés mutathatja meg igazán az effajta civil szerveződések igazi erejét és hatását.

Pintér Attila

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu