Ökumené és apostoli utazások

XVI. Benedek tervei

XVI. Benedek pápa prioritásai között szerepel az ökumené előmozdítása, nemcsak a teológiai párbeszéd szintjén, hanem minden olyan kezdeményezés támogatásával, amely "alkalmasnak tűnhet a különböző egyházak és egyházi közösségek képviselői közötti kapcsolatok és egyetértés előmozdítására", ahogyan azt első pápai üzenetében megfogalmazta.

Ezen a területen is a legfontosabbnak az ortodoxokkal való kapcsolat fejlesztése látszik. A II. János Pál pápa temetésekor megnyilvánult szolidaritásra is építve ezt szolgálnák a legfelsőbb szintű találkozók az ortodox egyházfőkkel.

Ha a II. Alekszijnél teendő moszkvai látogatás várat is magára, könnyen megvalósulhat - akár a következő hónapokban - az ortodoxia tiszteletbeli fejével, I. Bartholomaiosszal való találkozó.

A konstantinápolyi pátriárka már meg is hívta a Szentatyát székhelyére, az isztambuli Phanarba. Mint ismeretes, II. János Pál első útjai között is szerepelt ez a látogatás 1979-ben. A megfelelő alkalom Szent András apostol november 30-i ünnepe lehetne, amikor a Szentszék hagyományosan viszonozni szokta a konstantinápolyiak Péter-Pál-napi vizitjét. A Vatikán szóvivője szerint már csak a török kormány meghívása hiányzik a látogatás megszervezéséhez, mert a kialakult gyakorlat szerint a pápalátogatáshoz nemcsak a helyi egyház, de a kormány meghívása is szükséges, tekintettel a Szentatya szuverenitására és államfői mivoltára.

Kérdéses lehet azonban a török kormány hozzáállása a meghíváshoz. Korábban ugyanis Joseph Ratzinger bíboros az ország EU-integrációs törekvéseivel szemben fenntartásainak is hangot adott. A törökországi katolikus egyház pedig kritizálja a kormányt a vallásszabadság korlátozásáért, hiszen a muzulmán többségű - bár szekuláris kormányzatához ragaszkodó - országban a keresztény egyházakat máig diszkrimináció sújtja.

Egy másik ígéretes terület lehet a szerb ortodox egyházzal való kapcsolat. II. János Pál ugyan nem tudott ellátogatni Belgrádba, s nem találkozott Pavle pátriárkával sem, Walter Kasper bíboros egy nemrégi belgrádi interjúja szerint mégis a szerb ortodox egyházzal javult a leginkább a Szentszék viszonya az utóbbi időkben. Ez többek között a helyi katolikus püspöki konferencia tevékenységének is köszönhető. Az esetleges szerbiai pápalátogatás a keresztény egység mellett talán a nemzetiségek közötti megbékélést is szolgálhatná, ami - a Vajdaságról is szó lévén - magyar szempontból is kiemelkedően fontos.

Az ortodoxokkal való párbeszéd területén további biztató jel, hogy az ökumenikus kapcsolatokért felelős Kasper bíboros júniusi moszkvai látogatása "ha nem is meleg hangulatúra, de testvérire" sikeredett. A vizit után jelentette be, hogy az orosz ortodox egyház beleegyezett a katolikus-ortodox teológiai vegyes bizottság munkájának felújításába. Ezt maga XVI. Benedek is szorgalmazta a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka küldöttei előtt. Az orosz hajlandóság azért is meghatározó, mert az egyik legjelentősebb ortodox egyház nélkül nem volna értelme a 2000-ben félbeszakadt párbeszéd folytatásának. Akkor a görög katolikus egyházakról folytatott vita rontotta meg a kapcsolatokat.

A hírek szerint a teológiai vegyes bizottság már az őszszel összeülhet. Hírügynökségi jelentések szerint a téma is megvan: "Mit jelent az egyház a valóságban?" Várhatóan az egyházi kommunió és ebből következően a péteri tisztség lesz a megbeszélések napirendjén. Ahogyan arra Péter és Pál apostolok ünnepén a Szentatya emlékeztetett, a püspöki szolgálat és a papi rend szentsége egyesítő tényező az ortodoxokkal, noha a péteri szolgálat megítélésével kapcsolatban nincs egyetértés velük. Persze ennek kapcsán óhatatlanul előjöhet a görög katolikus kérdés is, de remélhetőleg ezúttal a közös pontok erősebbnek bizonyulnak majd a vitára okot adóknál.

Az ortodoxokkal való gyakorlati együttműködésre - melyet az új pápa már megválasztása másnapján szorgalmazott - a szociális és kulturális terület a legalkalmasabb. Emellett erős a szándék az európai kérdésekben történő közös fellépésre, és főként a szekularizációval szembeni közös tanúságtételre.

Az augusztus 18. és 21. közötti kölni XX. ifjúsági világtalálkozó adja XVI. Benedek első külföldi útjának keretét. A katolikus fiatalok nagyszabású találkozója sem nélkülözi a katolikus egyházon túlmutató üzeneteket. A Szentatya jelenlétében ökumenikus találkozót tartanak, ő maga pedig Kölnben felkeresi Európa egyik legrégibb zsinagógáját. Ez már a második pápai zsinagógalátogatás lesz II. János Pál 1986-os gesztusa mellett. A Szentatya találkozik a muzulmán közösségek képviselőivel is, ami szintén figyelemre méltó, tekintettel németországi számarányuk jelentőségére. A kölni programok is jelzik, hogy a pápa másik nagy terve a három nagy egyistenhívő vallás párbeszéde. Ez egyben a terrorizmus elleni küzdelemnek a már II. János Pál által is felvázolt stratégiája, amelyet a jelek szerint a maga módján XVI. Benedek is folytatni kíván.

Szinte minden államfő meghívja az új Szentatyát országába, ahogyan tette azt július eleji vatikáni búcsúlátogatása alkalmával Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Szakértők szerint ennek ellenére kicsi az esélye, hogy a pápa olyan nagyszabású utazásokat tegyen, mint elődje. Két-három esélyesnek mondható utat azonban máris fel lehet vázolni, elsősorban az érintett országok tisztviselőinek és helyi egyházai képviselőinek megszólalásai alapján.

Így nem tartható kizártnak, hogy a pápa részt vesz jövő júliusban a spanyolországi Valenciában megrendezendő Családok V. Világtalálkozóján. Az indiai Bangalore új érseke, Bernard Moras pedig egy sajtótájékoztatón elárulta: a Szentatya kifejezte előtte szándékát, hogy Indiába látogatna. A szubkontinensre VI. Pál 1964-ben, II. János Pál pedig 1986-ban és 1999-ben látogatott el. Az indiai latin, illetve keleti rítusú katolikus egyház a leginkább fejlődő egyházak közé tartozik, amit a papi és szerzetesi hivatások nagyságrendje is fémjelez. Ugyanakkor az ország egyes részein üldöztetésnek van kitéve a hindu szélsőségesek és a hatóságok részéről.

Július elején felröppent a hír, hogy a pápa számára prioritást jelent a szentföldi látogatás. Ezt Dalia Itzik izraeli miniszter jelentette be, miután kihallgatáson fogadta őt XVI. Benedek, akinek át is adta Ariel Saron kormányfő meghívólevelét. A szentszéki-izraeli kapcsolatokra azonban a hónap végén némi árnyék vetült, ami megkérdőjelezheti a pápalátogatás gyors megvalósulását. Ugyanis a pápa július 24-i úrangyala-imádságában megemlékezett a megelőző napok terrortámadásainak áldozatairól, de köztük nem említette meg a korábban Izraelben történt öngyilkos merényletet. Az izraeli külügyminisztérium egy tisztviselője a pápát - és példátlan módon II. János Pált is - a zsidók elleni támadások hallgatólagos támogatásával vádolta meg. A Vatikán persze cáfolt és tiltakozott, és még izraeli és amerikai rabbik is a pápa védelmére keltek. A szokatlanul éles hangú szentszéki kommüniké hosszú listát közölt az elhunyt pápának a szentföldi erőszak, köztük az izraeliekkel szembeni támadások ellen tiltakozó megnyilatkozásaiból: "Fájdalmas meglepetést okoz, hogy észrevétlen maradt a tény, miszerint az elmúlt huszonhat évben II. János Pál pápa számos alkalommal emelte fel hangját erőteljesen a Szentföld drámai helyzete miatt, elítélve minden terrorista cselekedetet."

A "miniválság" hátterében a megfigyelők szerint valójában az állhatott, hogy az izraelieknek ürügy kellett a soron következő szentszéki-izraeli vegyes bizottsági ülés lemondására. A zsidó állammal megkötött 1993-as alapvető megállapodás alapján ugyanis a feleknek további egyezményeket kellene kötniük az egyház és az állam viszonyát érintő gyakorlati kérdések rendezése érdekében. A folyamat azonban az elmúlt években szinte teljesen megakadt, s csak nemrég látszott úgy: lassan újraindul.

Érszegi Márk Aurél

Vatikán-szakértő

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu