|
Szentírás-magyarázat Kinek tartják az emberek az Emberfiát? Évközi 21. vasárnap - Mt 16,13-20 Budapesten egyik múzeummá alakított templomépületében egy úgynevezett liberális művész, Hermann Nitsch, sokkoló kiállítást rendezett, melyben egy disznót feszítettek keresztre. Számára Jézus Krisztus nem az Isten Fia, Megváltó, hanem csak egy a témák közül, mellyel jól lehet sokkolni a nézőközönséget. A közömbös embereket is megdöbbentette, hogy Demszky Gábor liberális polgármester a tiltakozások ellenére sem záratta be a kiállítást. Vajon ezek az urak kinek tartják Jézust, az Emberfiát? Valószínűleg egy lejáratni való személynek. Soha nem gondolják végig, hogy milyen vétket követnek el azzal, hogy a szakrális érzéseket meggyalázzák. Néhány évvel ezelőtt a Krisztus utolsó megkísértése című filmmel sokkolták a hívő nézőket, akik ugyanezen film kapcsán szembesültek azzal a ténnyel is, hogy Jézus Krisztus ember is volt, de soha nem gondoltuk végig azt, hogy milyen ember is volt. Jézus nyilvános működése kapcsán tekintélyét még nem védte a híveinek és barátainak csapata. Mindössze néhány őt meghallgatni kívánó személy töprengett el, kit is hallott valójában. Aszerint, hogy mit értett meg Jézusból, nevezte őt prófétának, a törvényt tanítónak vagy valamely más tanítónak. Ha manapság Jézus személyéről beszélünk, a teológusokat az évszázadok folyamán kialakult dogmatikai definíciók kötik és segítik, irányítják és eligazítják. Sajnos ezeket a definíciókat az átlagember nem ismeri, éppen ezért a legnagyobb példányszámú sajtótermékekből tájékozódik személyéről. Fel kell tenni tehát a kérdést, hogy kicsoda Jézus Krisztus egy újságírónak, egy regényírónak, egy történésznek? Egy újságírót az érdekli, milyen szenzációt lehet belőle csinálni, tehát a Jézus személyével kapcsolatos pletykákat, esetleg sokkoló szóbeszédeket szereti megemlíteni. Egy regényírót mindig a fantázia irányít, aszerint formálja alakjait, amiben ő hisz. Következésképp nem Jézus alakja tanítja őt valamire, hanem Jézus alakját használja fel saját tanításainak népszerűsítésére. Ezért olyan nagy a Jézus-irodalom német nyelvterületen is Reimarustól kezdve Pinchas Lapide németül is beszélő zsidó íróig. A történész számára Jézus az a személy, akiről mindenféle dokumentumot - hívőt és nem hívőt - ösze kell gyűjteni, minden a földi életét dokumentáló vagy dokumentálni látszó írást és értesülést össze kell vetni. A történészeknek Jézus sohasem lesz Isten Fia, Megváltó, mert csak földi kategóriákkal tudnak dolgozni. Feltámadását nem tekintik történeti ténynek, mert egy más világhoz köt, hanem csak legendának. Csodáit csak legendáknak fogják tartani. S kicsoda Jézus Krisztus a hívőnek? Sokkal több, mint egy dogmatikai definíció, több mint kuriózum, több mint történeti személy, több mint egy rendkívüli személyiség. Jézus a hívőnek kalauz, segítő, menedék. Ezután feltehetjük magunknak a kérdést, kicsoda nekem Jézus Krisztus? Megmaradt egy érdekes vallási témának, egy tőlem független életmódot élő tanítónak, vagy ő lesz az én tanítóm, barátom, menedékem és megváltóm? Erre a kérdésre egyszer nagyon komolyan mindannyiunknak felelni kell. Benyik György
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|