Szentírás-magyarázat

"Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj"

Évközi 22. vasárnap - Mt 16,21-27

Megrendítően szép Jeremiás próféta imája - perlekedése Istennel. Jeremiás visszahúzódó, szelíd lelkű ember, Isten mégis arra hívja, hogy népe pusztulását jövendölje meg, ha az meg nem tér az Úrhoz. Emiatt üldözés volt osztályrésze népe vezetői részéről.

A prófétának nehezére esik az Úr kemény figyelmeztetését tolmácsolnia, megpróbálja nem hirdetni, de ekkor "mintha perzselő tűz gyúlna szívében", mely nem hagyja, hogy elhallgassa az Úr üzenetét.

"Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj." Gyönyörű szavai ezek a prófétának, s azóta is számtalan szent ajkán hangozhattak el. Nem ezt vártam, nem így gondoltam életem folyását. Maga a Boldogságos Szűz sem biztos, hogy így képzelte életét, az angyali üdvözlet gyökerében alakította át, változtatta meg azt. Mária nagysága, hogy teljes egészében, végleges igent mondott az Úrnak. Ha visszatekintünk életünk folyamán, láthatjuk, hogy egy végtelenül gyengéd vezetés húzódik - Isten szerető tekintete kísér - végig életutamon.

Ha megtudnánk előre, hogy mi vár ránk az életben, az Isten felé vezető úton, talán elszaladnánk. Isten bölcsessége, hogy mindig csak annyit mutat meg a felé vezető útból, amennyire éppen akkor szükségünk van.

Az evangélium összecseng az olvasmánnyal, csakhogy itt Péter az, aki Jézust emberi bölcsessége alapján próbálja eltéríteni küldetésétől, amit Jézus nagyon keményen elutasít. Mindazt, ami az Atya akaratától eltéríti, azt a leghatározottabban utasítja el, még ha az az apostol is teszi, aki az imént még megvallotta, hogy ő Krisztus, az Isten Fia.

A szentlecke szavai szerint nagy a kísértés, hogy próbálunk a világ gondolkodásának megfelelni, úgymond "két lábbal járni a földön". De ez az Isten országa dimenzióban a kétfelé való sántikálásnak felel meg. Ezért int a a Római levél: "Ne hasonuljatok a világ gondolkodásához".

Sokunk számára ismerős az egyszeri ember története, aki mikor a templomban imádkozott, a sárkányölő Szent György szobrához is tett tíz forintot és a sárkányéhoz is. A motivációja után érdeklődő plébánosnak azt felelte: "Hát kérem, nem lehet tudni, ki fog győzni, jó mindkettővel jóban lenni."

Semmi sem történik velünk életünkben Isten tudta nélkül, ha pedig megtörténik, azt Isten szeretete nem akadályozza meg, mert üdvösségünkre válhat. Ez a mai vasárnap arra hív meg minket, hogy próbáljuk életünk eseményeiben Isten végtelen, gyengéd szeretetét észrevenni, ha nem találtuk még meg hozzá a krisztusi, evangéliumi hozzáállást, tekintsük misztériumnak, nem megoldandó problémának, ami az Úr szeretettervének része lehet.

Gáspár István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu