|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Ajánló Emlékek könyve Szerb Antal: Naplójegyzetek (1914-1943) Szerb Antal születésének századik évfordulójára adták ki könyv formában először az író, irodalomtörténész naplóit. A Naplójegyzetek (1914-1943) több részlete eddig soha nem került nyilvánosságra, és most érdekes, értékes újdonságként tárul a fiatal polgárfiú naplója a Szerb Antalt kedvelő vagy a századelő iránt érdeklődő olvasó elé. A könyv egy tizenhárom éves piarista cserkész kedvesen naiv és kamaszosan komolykodó naplójával indul, amelyben lassan kibontakozik előttünk, milyen tudatossággal, kitartással fejlesztette önmagát Szerb Antal. Nyomon követhetjük, hogy mindennapi célkitűzésein, jó cselekedetein, barátaival, tanáraival való beszélgetésein keresztül hogyan lett az a világot megismerni akaró, alkotni vágyó fiatalember, aki tizenhat évesen ezt írta: Írni akarok... hogy mit, azt még nem tudom, de kell, mert engem űztön-űz a rém. Szeretnék versben írni; de nem tudok; sokkal erősebben és gyorsabban törnek ki a szók (halvány vetületei halványsötét gondolatoknak), és semhogy kikristályosodhatnának... Nem. Csak olyan szaggatottan, töredezetten, összefüggéstelenül, rendetlenül írok, ahogy eszembe jut; és az írásom is olyan, mint én magam. Ezek után megváltozik a napló, már egy majdnem kész író elmélkedéseit, önelemzéseit olvashatjuk, megmutatkozik stílusa, fiatalkori dekadenciája, de a lázadások mögött meghúzódó rendíthetetlen hite is. Néhány év után a napló lapjain megjelennek a nagy barátságok és az első szerelem. Ekkor tűnik fel Térey Benno is, akiről állítólag Ulpius Tamást mintázta az Utas és holdvilág című regényében. ...nem szűnök meg gondosan stilizált kaméleon lenni - írja, de végül mégis elénk lép a kor egyik legműveltebb és legnagyobb hatású írójának tiszta alakja. Egy idő után Szerb Antal naplója is kész irodalmi alkotás, gyönyörű, mély gondolatokkal, tiszta stílussal, sajátos humorral. Megjelennek benne a kor neves irodalmárjai is - Ignotus Pál, Sárközi György, Halász Gábor... Ám nemcsak az irodalomtörténészeknek értékes ez a könyv, de Szerb Antal elmélkedései, vallomásai nyomán minden olvasónak, aki tudatosan figyel a világra, önmagára és Istenre. Kácser Anikó Testi-lelki kenyerünk Ferencz Éva új albumáról Uram, adjad, hogy rövid életem minden napja nékem nevezetes és drága legyen. / Adj kedvet, bátorságot és erőt, hogy mindennap valami hasznosat és jót cselekedjek. / Hogy ne veszszen örökségemből egy nap se... Szép, telt, tiszta asszonyi hangon kezdődik így az ima, aztán szólal meg az ének Ferencz Éva harmadik CD-jén. Gyógyít ez a hang, gyógyít az ima, az ének. Gyógyít és táplál: életet ad. Életet a próza és ének szép ritmusú váltakozásával, életet gondosan válogatott és szerkesztett magyar népi szövegekkel és dallamokkal. A válogatás ritmusa szépen rímel a természet rendjébe helyezett emberi élet vissza-visszatérő mozzanataira. A hétnek, a napnak s a lemez hallgatásának is az elején a Teremtőhöz fordítja szívünket Ferencz Éva, hogy aztán hajnaltól béesteledésig, hétköznaptól vasárnapig, bús felhőtől szépen elősütő napig táplálja azt dús asszonyi hanggal, csengő dallamok elringató hajlásaival. Testi-lelki kenyerünkről szól a Széchenyi Társaság kitüntetése, a Tinódi-lant elnyerése után az idei tavasz óta Magyar Örökség-díjas énekesnő, olyan táplálékról, amelynek bizony híján van a mai ember. Hiába a számtalan új "termék" az áruházak polcain, hiába a legmodernebb technikák a képernyőkön, eleink receptje, mint Ferencz Éva mondja: a léleknyitogató ének, az imádság, mint egy szelet az áldott jó kenyérből - úgy hiányzik nekünk. Az ének, az imádság orvosságát "kincsek gyűjtőinek" munkáját felhasználva, nekik köszönetet mondva helyezi lelki, szellemi patikapolcunkra az énekesnő. A lemez dalait lejegyző huszonnégy gyűjtő, néprajztudós közül csak néhány név: Domokos Pál Péter, Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Kodály Zoltán, Lajtha László, Olasz Ferenc, Sebő Ferenc. Uram, adjad, hogy ... mindennap valami hasznosat és jót cselekedjek - mondhatjuk, imádkozhatjuk, énekelhetjük valamennyien Ferencz Évával. S tegyük is, hallgassuk az éneket, hagyjuk, hogy átjárja szívünket a gyógyító dallam, hagyjuk, hogy megszülessék bennünk a felismerés: megadja az Úr! Szikora József (Kapható az Új Ember könyvesboltban. Az e számunk FEJTÖRŐ-jének (25. oldal) helyes megfejtői közül kisorsolt szerencsések ezt a CD-t kapják ajándékba.) Új tavaszért Sillye Jenő és barátai új lemezéről Sillye Jenő azt jelenti a magyar keresztény könnyűzenében, mint a világiban Szörényi Levente: egyedi és megismételhetetlen. Hol egyedül, hol hűséges zenésztársaival több mint harminc esztendeje járja az országot és a határon túli területeket, kezében gitárral, énekkel, dallal hirdetve az Evangéliumot. Az Új tavaszért című, most megjelent CD-n tizenkét szám szerepel, közülük nyolc vadonatúj szerzemény. A Könyörgés és a Mentsd meg a lelkem! fohász az Úrhoz; az Úgy kell ez a fény, a Csipkebokor és az Akik az Úrban bíznak az Istenbe vetett feltétlen hit megvallása; erre erősít rá a Boldog mosoly című örömének;az egyetemes magyarság gondjairól, reményeiről zeng az immáron klasszikussá nemesült Szállj, dalom!; az egyén időnként reménytelennek látszó, mégis szüntelenül újrakezdő küzdelméről a lelki tökéletesedésért szól a Hétköznapok Szentlelke és az Akik az Úrban bíznak; a folytonos küzdelmek közben szilárd hátteret, nyugalmat, a holnapok örömét biztosító családról a Van még egy dal, a Szép a világ és az album címadó dala, az Új tavaszért. A válogatás zenéjében uralkodó a klasszikus beatre emlékeztető lágyabb dallamvilág, amelyet megfelelő arányban egészítenek ki az erőteljesebb, rockra, illetve countryzenére emlékeztető motívumok. Sillye Jenő a hatvanas évek végén egy szál gitárral a kezében kezdte zenei evangelizációját, és ma is gyakran lép fel egyedül. Ezen az albumon azonban a csapatjátékon van a hangsúly, amely tökéletes. A technikát mindenek elébe helyező beat-rajongókat is elbűvölheti a lemez kristálytiszta hangzása. Sillye Jenő és barátai valódi örömzenét produkálnak, érezni játékukból az örömet, hogy világgá kiálthatják Jézusba vetett hitüket. Mindenki a legjobb formáját mutatja, a recenzens mégis szívesen kiemeli a szólógitáros (Sillye Benedek) és a zongorista (Takács Antal) virtuóz játékát. Jenőéknél a szöveg nem csupán a dallam kiegészítője, hanem a zenével egyenértékű, és mély tartalmat hordoz. Sillye Jenő visszaadja az olyan, újabban sokat gúnyolt szavak valódi jelentését, mint hit, vallás, szeretet, haza, nemzet, áldozat, felelősség. Neki elhisszük, hogy bár kísértő rémek, lidérces fények között élünk, s hogy a világ tele van ijesztő hírekkel, az élet mégis szép, mert angyalok vigyáznak ránk, és akik az Úrban bíznak, mindig új erőre kapnak, utunk végén pedig Csillagok fénye vár bennünket. Sillye Jenő lelkünk legmélyebben szunnyadó rétegeit is megszólító dalai nem ringatnak bennünket hamis boldogság illúziójába, nem akarják elhitetni velünk, hogy a hívő ember élete habkönnyű. Sőt... Őt és barátait hallgatva eltűnődhetünk azon, hogy az élet ezernyi veszélyt tartogat számunkra, a kereszt hordozását egyikünk sem kerülheti el, hepehupás úton bandukolunk, s ha csak leszegezett fejjel haladunk előre, bizony könnyen eltévedhetünk. Nem árt, ha néha az ég felé fordítjuk tekintetünket... Bodnár Dániel
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|