A kapucinusoknak kellett magyarul prédikálni...

A bécsi magyar lelkészségről

A római korban Vindobona, az Ostmark-belieknek, a későbbi osztrákoknak Wien, nekünk, magyaroknak a honfoglalás óta Bécs. Az osztrák főváros magyar vonatkozásai egyidősek európai történelmünkkel. A város első temploma a keletről nyugatra tartó árucsere-forgalmat lebonyolító magyar kereskedői negyed, az Ungarn-Vorstadt - magyar előváros - közelében épült. Ezt a területet megközelíteni az Ungar-Toron - magyar kapun - át lehetett. Egyes feltételezések szerint az első, fából készült templomot Szent István király építtette, védőszentje, Szent István vértanú tiszteletére, az itt letelepült vagy átutazó magyarok lelkipásztori ellátására. Bár okmány nem bizonyítja ezt a feltételezést, mégsem tűnik lehetetlennek, hiszen tudjuk, hogy Szent István zarándokházak létesítésével gondoskodott a Rómába, Ravennába, Jeruzsálembe és Konstantinápolyba utazó vagy ott élő magyarokról.

1522-ből rendelkezünk adattal arról, hogy a Bécsben élő magyar lelkész egy Szombathely közeli egyházi birtok javadalmából támogatást kapott megélhetéséhez. 1722-ből tudunk a bécsi magyar katolikus lelkészség hivatalos elismeréséről, ezt Mária Terézia erősítette meg 1772-ben. Akkoriban a bécsi kapucinus barátok kötelessége volt minden évben a magyar Szent István-ünnep megrendezése. Ugyancsak az ő feladatuk volt vasárnaponként a bécsi magyarok számára misét mondani, magyarul prédikálni és magyar énekeket énekelni. A második világháború után a Veszprémi Egyházmegyéből érkezett ide magyar lelkész.

A bécsi magyar lelkészség jelenlegi székhelye, a belvároshoz közeli Döblergasse 2. számú ház korábban diákszállóként működött, itt kaptak menedéket 1957-től a szocializmus elől Magyarországról ide szökő egyetemisták és középiskolások. 1959-ben az Eisenstadti (Kismartoni) Püspökség tulajdonába került, majd 1986-ban, a bécsi magyar lelkészi szolgálatát akkor kezdő Hegyi György atya kezdeményezése alapján települt ide a magyar lelkészség. Fenntartását kezdettől fogva a Bécsi Érsekség támogatása teszi lehetővé.

Hegyi György atya 1972-ben került Hollandiába, s attól kezdve kilenc éven át végezte a hollandiai és belgiumi magyarok lelki gondozását. Marosi László halála után, 1982-től átvette a Szolgálat című folyóirat szerkesztését és kiadását, majd négy évvel később, amikor a laptulajdonos jezsuiták Klagenfurtból Bécsbe költöztek, ő is jött, majd a nyugdíjba vonuló Radnai atya örökébe lépve elvállalta a magyar lelkészség vezetését.

Jelenleg nyolc-kilencezer magyar tartozik az itteni magyar lelkészséghez, s különböző - családi, ifjúsági - csoportokra tagolódva élik az egyházközségi életet. Vasárnapi szentmisére hagyományosan a Német Lovagrend templomában gyűlnek össze, nagyobb ünnepekkor kétszáz körüli számban. A kereszteléseket, esketéseket, bérmálásokat, amelyek hála Istennek, számosan vannak, a lelkészség szervezi, itt készülnek a jelöltek a szentségek felvételére, az anyakönyvezést azonban kinek-kinek a lakóhelye szerint illetékes plébánián végzik. Nem ritka a bécsi magyarok körében a felnőttkeresztség sem, előfordult, hogy húsvétkor nyolc felnőtt lett az Úr kegyelméből az egyház tagja ebben a közösségben. Az ifjúsági lelkipásztori feladatok ellátásában plébániai asszisztens segíti Hegyi György atyát, az ő vezetésével zajlik hetenként az ifjúsági katekézis, húsz-huszonöt résztvevővel.

Híres szervezete a bécsi katolikus magyaroknak az 1918-ban alapított Szent István Egylet. A Döblergassei közösségi terem falát az egylet életét bemutató számos tabló ékesíti. A legtöbb kép az elmúlt nyolc év során hagyományossá vált, a magyar nagykövetség palotájában rendezett magyar bálon készült. Az általában nyolcszáz fős bál bevételeiből ösztöndíjat alapítottak, amellyel eleinte erdélyi, illetve most már felvidéki és délvidéki középiskolásokat is támogatnak tanulmányaik elvégzésében. Olyan fiatalok nyerhetik el az ösztöndíjat, akik vállalják, hogy tudásukat szülőföldjükön maradva kamatoztatják. A kezdeti tizenötről mára több mint kétszázra emelkedett a bécsi magyarok által ily módon évente támogatott, Magyarország határain túli magyar fiatalok száma.

Az idén augusztus 23-án lesz a bécsi magyarok hagyományos Szent István-ünnepe. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter prímás-érsek mutatja be a Stephansdomban, délután egy órakor. A mise után a hagyományoknak megfelelően zenés, táncos műsor kezdődik a dóm előtti téren.

szikora

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu