Gondolatok a hét szentjeitől

Augusztus 19. Szent Bernát apát és egyháztanító

Részlet Szent Bernát apátnak az Énekek énekérőlmondott beszédeiből

A szeretet önmagában elegendő, önmagában és önmagáért is kívánatos. Önmagában érdem és jutalom is. A szeretet nem keresi sem okát, sem gyümölcsét önmagán kívül: maga a szeretet gyakorlása a gyümölcs. Szeretek, mert szeretek; szeretek, hogy szeressek. Nagy dolog a szeretet, de csak ha kútfejéhez visszaörvénylik, s ha eredetébe torkollva és forrásával eggyé válva mindig onnan buzog elő, ahonnét szünet nélkül árad. A lélek összes indulata közül, felfogó és érzelmi képességei közül egyedül a szeretet alkalmas arra, hogy benne a teremtmény, ha nem is egyenértékű vagy akár csak hasonló módon is, valami viszonzást nyújtson Teremtőjének. Mert amikor Isten szeret, nem akar mást, mint hogy viszontszeressük: nem másért szeret, csak azért, hogy szeressék; tudva, hogy maga a szeretet boldoggá teszi azokat, akik őt szeretik.

Augusztus 19. Eudes Szent János áldozópap

Részlet Eudes Szent János áldozópapnak Jézus csodálatos Szíve című értekezéséből

Kérlek Téged, úgy tekintsd a mi Urunkat, Jézus Krisztust, mint aki a te számodra igaz fő, te pedig egy vagy tagjai közül. Ő számodra, mint a többi tag számára is a fej; ami az övé, az mind a tied is; lelke, szíve, teste, élete és minden tehetsége. Ezeket úgy kell használnod, mintha a tieid lennének; neki szolgálva őt dicsérd, szeresd és dicsőítsd. Te pedig annyira az övé vagy, mint amennyire a fejé a test bármely tagja. Ezért vágyódik ő is olyan erősen arra, hogy minden tehetségét úgy használja az Atya szolgálatára és dicsőségére, mintha az az övé lenne.

De ő nem elégszik meg azzal, hogy a tied legyen, hanem még azt is akarja, hogy benned legyen, benned éljen és benned uralkodjék, miként a fej tagjaiban él, és kormányozza azokat. Azt is akarja, hogy mindaz, ami benne van, az benned éljen és uralkodjék: az ő Lelke a te lelkedben, az ő Szíve a te szívedben, lelkének minden tehetsége a te lelked tehetségeiben.

Augusztus 21. Szent X. Piusz pápa

Részlet Szent X. Piusz pápa Divino afflatu kezdetű apostoli rendelkezéseiből

A Szentírásba bevett és isteni sugallatra szerzett zsoltárok - mint köztudomású - már az ősegyházban is csodálatos módon emelték azoknak a híveknek az áhítatát, akik szüntelenül bemutatták Istennek a dicséret áldozatát, azaz az ő nevének ajkukon fakadó magasztalását (vö. Zsid 13,15; Oz 14,3). Az ószövetségi szertartások gyakorlata alapján magában a szent liturgiában és a papi zsolozsmában is jelentős helyet kaptak a zsoltárok. Így született meg, mint Vazul mondja, az egyház szava és a zsoltározás, ez pedig VIII. Orbán elődünk elnevezése szerint édes gyermeke annak a himnuszéneklésnek, amelyet megszakítás nélkül énekelnek Isten és a Bárány trónusa előtt. (...)

Atanáz találóan egészíti ki a mondottakat: Én úgy gondolom, hogy a zsoltározó számára szinte olyan a zsoltár, mint egy tükör, és a zsoltározó ebben olyan élethűen szemléli saját magát is meg lelkének érzéseit is, hogy ezért is imádkozza azokat olyan szívesen. Ezért írja Ágoston vallomásaiban: Mennyire sírtam a himnuszok és énekek közben, milyen nagy buzgalomra indított a szelíd hangú egyház szava! Mihelyt meghallottam ezeket a szavakat, a Te igazságod töltötte el a szívemet, fellángolt a buzgóságom, és folytak a könnyeim; milyen jó volt azokat hallanom.

Augusztus 23. Limai Szent Róza szűz

Részlet Limai Szent Róza írásaiból

Megváltó Urunk felemelte szavát, és felülmúlhatatlan fölséggel mondta: "Tudja meg mindenki, hogy csak a gyötrelem után következik a kegyelem; értse meg mindenki, hogy a csapások terhe nélkül nem lehet eljutni a kegyelem csúcsára; tudja meg mindenki, hogy a karizmák mértéke csak az elviselt szenvedések arányában gyarapszik. Vigyázzanak az emberek, nehogy tévedésbe essenek! Ez az egyedül igazi paradicsomi lépcső, és kereszt nélkül nincs út, amelyen a mennybe feljuthatnánk."

E szavak hallása után nagy vágy fogott el, hogy kimenjek a főtérre, és nyilvánosan, hangos szóval hirdessem ott minden korú, minden nemű és minden állapotú embernek: "Halljátok, ti, népek, halljátok, ti, nemzetek! Krisztus parancsára, az ő szájából vett szavakkal élve figyelmeztetlek benneteket: Kegyelmet másként nem szerezhetünk, csak úgy, ha megpróbáltatásokat szenvedünk. Szenvedést szenvedésre kell ugyanis halmozni, hogy lelkünk bensejében részesedjünk az isteni természetből, hogy eljussunk Isten gyermekeinek dicsőségére és lelkünk tökéletes boldogságára."

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu