|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A legveszélyesebb forradalmár Czestochowa Fekete Madonnája Európa és azon belül Közép-Európa nagy erőtartaléka a lengyel egyház. Hazánkban is a pap-, illetve hivatáshiányt immár több tucat Lengyelországból érkezett szerzetespap és szerzetesnő enyhíti. A lengyel egyház tehát életerős, de miből is táplálkozik ez a gazdag helyi egyház? E kérésre a választ a közép-lengyelországi Czestochowában, a Warta folyó fölé emelkedő kis dombon, a Fekete Madonna-kegykép szentélyében kell keresnünk.
A történelem a lengyel néphez sem volt könyörületesebb, mint a magyarhoz. E hányatott sorsú nemzet életében, amely önálló államiságától is meg volt fosztva közel százharminc éven át, egészen 1918-ig, a katolikus egyház, a katolikus templom volt a nemzeti nyelv, a nemzeti kultúra, a megmaradás egyetlen biztosítéka. S a lengyel egyház a kommunista évtizedek alatt is meg tudta őrizni belső szabadságát, szerzetesrendjeit, s az ateista elnyomás idején is támasza tudott maradni a nemzet egészének.
A lengyel egyház tehát a lengyel megmaradás záloga. S a lengyel egyház kimeríthetetlen erőforrása nem más, mint egy kegyhely, Czestochowa, és annak csodatevő ikonja, a Fekete Madonna. A kegyelem kimeríthetetlen kútja ez a magyar pálosok által az 1300-as években alapított kolostor, amelyben a szerzetesek közül ma is többen beszélik nyelvünket.
Ez a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye. Híre ma már vetekszik Lourdes-dal vagy Fatimával, pedig itt nem történtek jelenések. Egyszerűen a kegyképből sugárzó erő ellenállhatatlan.
A legnyomorúságosabb időkben is ömlöttek ide a zarándokok az év minden napján, de különösen a Mária-ünnepeken. Most augusztusban, Nagyboldogasszonykor a Közép-Európai Katolikus Találkozóhoz kapcsolódóan tartják a kegyhely nagybúcsúját, amelyre fiatalok tízezrei érkeznek gyalogosan Varsóból, Krakkóból, Gdanskból, s nemcsak lengyelek, hanem Európa minden népének fiataljai.
A kegykép iránt senki nem lehet közömbös. Így volt ez régen is. I. Miklós cár például a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak nyilvánította a Fekete Madonnát, és betiltotta a czestochowai zarándoklatokat. A kommunisták pedig a lengyel kereszténység millenniumán nem engedélyezték, hogy a kegykép körbejárja Lengyelország székesegyházait, templomait. Nem kellett azonban félteni a lengyeleket, élükön a sziklaszilárd jellemű Wyszynski bíborossal. Ha a kép nem utazhat, utazik a csupasz képkeret... Az üres rámát vitték körmenetek élén a püspökök, s a "bebörtönzött" Madonna foglalata ugyanakkora, ha nem nagyobb tömegeket vonzott szerte az országban. VI. Pál pápa szintén e jubileum alkalmából, 1966 karácsonyán szeretett volna elzarándokolni a kegyhelyre. A hatalom emberei azonban a kegykép és a Szentatya "találkozójától" is annyira féltek, hogy megtiltották a pápának a beutazást... Mindez azonban nem a tiltó erőket, hanem az elnyomottak eltökéltségét, szabadság utáni vágyát erősítette. A czestochowai Szűz adta az erőt és a felejthetetlen jelképet a hetvenes évek végén kialakuló és 1980-ban szervezeti formát öltő keresztény munkásmozgalomnak, a Szolidaritásnak. Ki ne emlékezne a Lech Walesa zakója hajtókáján látható kis Madonna-képre... E békés forradalom végső soron a Fekete Madonna és a pápa "védnökségével" győzte le a szovjet kommunista világbirodalmat. Az 1990-ben szabaddá volt Közép-Európa katolikusainak tehát most, 2003 augusztusában is van miért hálát adniuk és van miért könyörögniük a Fekete Madonna kegyképe előtt. Szerdahelyi Csongor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|