Szent virágok, vigyázó keresztek

A Mezőgazdasági Múzeum kiállítása

Ritka "pillanatai" e zűrzavaros világnak: jelképek marasztalnak, virágok, melyek a szeretet, a szerelem, a világmindenség eredetének ősi szimbólumai. Négy elem hordozói: a földé, ahová gyökereznek, az égé, amely felé törnek, a vízé, mely élteti, a tűzé, mely színesíti-védi valamennyit. Már az antik kultúrák vallásos tisztelettel illették, miként a kereszténységben a kolostorok lakói, akik a virágok gyógyítását ismerték. Szentképeken ha megjelent egy vagy több virág, a művész tudta: az ábrázolt szent ismertetőjegyét az utókornak ekként adja át, például a liliommal közli a lélek tisztaságát, ibolyával a szerénységet. Pannónia növényei - ezt a címet adta könyvének a XVI. század neves botanikusa: Clusius, aki Batthyány Boldizsár németújvári kertjét ültette be nemes virágokkal 1583-ban.

A Városligetben, a Vajdahunyad várában, melyre kissé távolabbról az építő: Alpár Ignác szobra tekint, most igazán büszke lehet, hiszen "háza" az "őrzője" szeptember 4-éig az említett ritka pillanatoknak, amelyeknek tartalma a szent virágok, virágos szentek, valamint kő- és fakeresztek bemutatása. Ez utóbbiakat Papp Tibor fotográfus látta az ország több részén, utak mentén, mezőkben és - Szlovákiában. A keresztek "bevezetők" a virágoskertbe - a belsőbb terembe, ahol a tablók, szobrok fölött ezek a címfeliratok olvashatók: Szőlő és kalász; Rózsa; Liliom; a kert virágai; Az Árpád-ház szentjei. A Börzsöny Nagykopasz bércének kövei közt - fehér fátyolfelhős éggel, kevés zölddel a kereszten a félkarú Krisztus-test Juhász Gyula magyar sors-érzését idézi: "ki segít, ha már ő sem segít?" S a többi harminc Krisztus-kép is mennyire időszerű! A gondolati folytatás a rózsa-jelképben található. E perzsa eredetű virág a kereszténységben Krisztus öt sebére utal öt szirmával, a törököknél Allah öt titkára, míg a kelta papoknak szent jelei voltak. S az már lelkiségtörténeti "különlegesség", hogy Adorján pápa a XVI. századtól gyóntatószékeket illusztráló virágul rendelte el a rózsát. Mária, Isten Anyja körül a rózsalugas a titkok kertje, így válhatott a Loretói litániában könyörgéssé: "Rosa mystica - Titkos értelmű rózsa." És persze a "halhatatlan népművészet" sem nélkülözi a legtökéletesebb virágot: a szeretet örök körforgását érzi benne, amely elűzi a gonoszt, így aztán kapuk, ajtók oldalán tünteti fel... De kezdődhet akár a virágok szent vetélkedése: a szőlőé, a búzavirágé - kalászok között. Bajor oltárképen (az 1500-as évekből) Krisztus tapossa a szőlőszemeket, nyomja a prést, míg annak gerendája teljes súllyal ránehezedik. A Szent Grál angyalai fogják fel kehelybe Krisztus lecsorgó vérét, emelik a világ fölé. Íme az örök eucharisztia. A közelében - vitrinben - úrvacsora-kelyhek, s a Deák téri evangélikus testvéregyház legrégibb oltárterítője - szent virágokkal...

Hányszor beszél liliomról a hagyomány? A bibliai Máté könyvében Jézus mondja: "Nézzétek a mezők liliomait (...), nem fáradoznak (...), az Atya gondoskodik róluk." Mi más ez, ha nem a bizalom virágüzenete? A Gondviselésé. Amint a liliom egyenes szára "Mária elméje", függő levele az alázatossága, fehérsége a tisztasága, míg a nőszirom (írisz, kardliliom) kardformát mutató levele az áldott Asszony hét fájdalma a virág-jelképtárban. Hazai tájainkon nyíló szentek virágai ("Virágos kert vala híres Pannónia") közül a "szagos fű" Szent István királyunk szegfűje hegyeink védett virága, s a néphitre utal, amely István királynak gyógyító erőt tulajdonított: küldvén a betegeknek "orvosságul, ami éppen nála volt, egy darab kenyeret, almát vagy szagos füzet azzal az üzenezzell, hogy egészségesen keljenek fel."Szent László füve a kígyótárnics, legendáját Arany János foglalta versbe...

Mezeinket ki őrizné, ha nem a pásztor Vendel vagy Orbán és Nepomuki Szent János? Szobraik a kiállításon érzékeltetik népünk mindenkori szakrális gondolkodását, reménykedő hitét, hogy az Úr nem hagyja magára nyáját. Így teljesen érthető, hogy a vallásos néprajz funkcionális tárgyai, képei közül is sok jelen van a sűrűn látogatott teremben: időtlenül jelezve a gazdaság, a buzgóság szoros összetartozását és - testvériségét a magas művészettel, minő például Stefan Locher Madonnája - rózsalugasban, vagy H. Van Eyck koronás, rózsás Máriája. De látjuk az ószövetségi ártatlan Zsuzsannát is, aki fölé mezei virágaink egyik legerősebbje: az ökörfarkkóró magasodik, hogy megvédje.

A tekintet megáll a paradicsomi nyugalmat árasztó kolostorkert-képnél; Pray-kódexünk is ír róluk, bencéseink gyógynövényeiről (huszonhét féléről). Kolostorkertek lettek őstípusai a magyarországi kertkultúrának, amely ma különösen üzen Isten teremtő akaratáról.

t s

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu