|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Homíliavázlat Hit és tudatosság A köznapi nyelvben akkor nevezünk titkosnak, titoknak valamit, ha a megértésére képesek lennénk, csakhogy (vagy éppen ezért) az, akinek tudomása van róla, elrejti azt előlünk, nem engedi, hogy nekünk is tudomásunkra jusson. Ha a "hittitok" fogalmát is a fentiek alapján akarnánk megérteni, akkor alaposan félreismernénk Istent. Azt kellene mondanunk, hogy van valami, amit mi ugyan fel tudnánk fogni és hasznosítani is tudnánk az életünkben, Isten azonban megakadályozza ezt... Nos, ez a gondolat a Teremtés könyvében, az élet és a tudás fájával kapcsolatos elbeszélésben valóban szerepel - csakhogy éppen a Kísértő hazugságaként, s így teljes ellentéteként mindannak, amit a Szentírás a minket szerető Úrról tanúsít. Isten nem akar becsapni, megrövidíteni bennünket. A hittitkok éppen olyasmit jeleznek, amit emberként, véges értelmünkkel képtelenek vagyunk megérteni - ezért titkok -, de Isten ennek ellenére tudtunkra adja őket, s azt akarja, hogy amit fel tudunk fogni belőlük, azzal életünk teljesebbé váljék. Ilyen tudomásunkra hozott, bennünket felülmúló valóság például a Szentháromság igazsága, a bűn és a bűnbocsánat misztériuma... S ilyen az eucharisztia, az élő kenyér titka is, melyről a mai evangéliumban Jézus beszél. Azt látjuk mégis, hogy hallgatói értetlenkednek: "Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?" A bizalom hiányáról árulkodik ez a hozzáállás, mely azóta is minden hitetlenség és az isteni üzenettel szembeni kételkedés alapja. Ha bíznának a Mesterben, akkor ráhagyatkoznának; ezáltal értenének, és így életében részesülnének. Pál apostol, amikor a mai szentleckében az efezusiaknak azt írja: "Ne legyetek értetlenek, hanem értsétek meg az Úr akaratát!" - arról tanúskodik, hogy ez a magatartás mindig fenyegeti az Istennel kapcsolatba lépő embert. Egyrészt nem egyszerű az Úr akaratát örömmel és együttműködéssel fogadnunk, ha nem egyezik a miénkkel, s ilyenkor hajlamosak vagyunk az értetlenkedésre. Másrészt olykor egyszerűbbnek véljük a belenyugvást - "Jó, hát akkor legyen úgy, ahogy ő akarja" -, mint az erőfeszítést, amely ahhoz kellene, hogy értelmünkkel is tanítványokká legyünk... Ebből azonban csak fél-kereszténység, bizonytalankodó és a világ kísértéseitől könnyen megingatható Krisztus-követés lesz. Sokszor mondják, hogy Istent nem az értelmünkkel, hanem a szívünkkel kell megtalálnunk és követnünk. Van valami igazság ebben, ám a mai olvasmány: "Járjatok az értelem útján", s a szentlecke: "Gondosan ügyeljetek arra, hogyan éltek: ne balgán, hanem bölcsen" a fent idézett páli intéssel együtt arra figyelmeztet, hogy hitünknek, még ha alapja és éltető eleme is a szív szeretete és a titok, mégis tudatos döntéssé kell válnia bennünk. Nobilis Márió
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|