A házasság dicsérete

"Férfinak és nőnek teremtette" - olvashatjuk a Biblia első lapjain.

Fogantatásunk pillanatában tudja már Isten, milyennek gondolt el bennünket.

Ahogy növekedünk értelemben, bölcsességben, úgy ébredünk rá fokozatosan erre az isteni tervrajzra magunkban. Ehhez mindig szükséges egy másik ember lényének tükre, hogy felismerjük egy-egy tulajdonságunkat, sajátosságunkat.

Gyönyörűen megfigyelhető a folyamat, ahogy a testi érettség mellé a párkapcsolat vonzásában, történetében kikristályosodik a nemi identitás. A lélekben szunnyadó nő a szeretett férfi számára születik meg, fejlődik; a szerelem áldott, küzdelmes históriájában. Ugyanúgy a férfi akkortól kezd lelkileg is azzá válni, ha megjelenik életében a Nő. Az egymást fölerősítő, megerősítő individuummá alakulás a házasságban nyer alkalmas, méltó teret és időt; a házasság szentségében válik teljessé. És Isten mindig többet ad: anyává, apává formálódásunk az új élet érkezésével, növekedésével lehetséges. A gyermek pedig bennünk kezd magára ébredni.

Férfivá és nővé teremtette - ez istenképmás-létünk alapja. Az isteni szeretet talapzata. Két ember nemi kapcsolatának alapja. A család kezdete.

Hol találjuk mindezt a homoszexuális életformában? Nevezhető házasságnak két olyan ember társulása, akik nem érlelik egymást igazi nővé s férfivá?

Család lenne ott, ahol nincs igazi férfi és nő, s így még kevésbé apa és anya?

- adrien -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu