Ferencz Csaba

Az egyház védelme, a rászorulók megsegítése, Isten dicsőségének szolgálata

A Szent István Lovagrend kezdetben a szent király által alapított zarándokházak népéből formálódott. Szent István 1018 körül zarándokházakat alapított, hogy ily módon segítse az Esztergomból Rómába vagy Jeruzsálembe induló zarándokokat. A zarándokházaknak feladata pedig a zarándokok ellátása, gyógyítása és védelme volt. A XII. század közepén, a Keresztelő Szent Jánosról nevezett zarándokház körül szerveződött népből megszületett a Máltai Lovagrend, illetve a Szent Sír őrzőiből a Szent Sír Lovagrend. Ugyanebben az időben II. Géza király szorgalmazására III. Sándor pápa elfogadta a Szent István Lovagrendet. Eredeti nevük: "Cruciferi Santi Stephani Regis".

A XVIII. században a szerzetesrendek gondoltak arra, hogy a "stephanita" rendet újraindítják, Mária Terézia azonban megakadályozta ezt. Megszületett viszont a Szent István-rend kitüntetés, mely a XX. századig létezett. A rendszerváltozáskor hosszú előkészítő munka után 1993. augusztus 20-ával Paskai László bíboros engedélyezte újra a Cruciferi Sancti Stephani Regis működését egyházi magántársulati formában az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében. Ő lett a fővédnökünk s egyben az egyházi elöljárónk is. Mint minden lovagrendnek, nekünk is alapvető feladatunk az egyház védelme, a kereszténység megsegítése, Isten dicsőségének szolgálata.

Rendünk nemzetközi kisugárzású. Tagjai nemcsak Magyarországról, hanem Európa számos országából valók. Az Evangéliummal szoros összhangban, a szent király útmutatásai szerint működünk, figyelembe véve mindazt a magyar sajátosságot, amit annak idején őseink is figyelembe vettek. Szent István király Intelmei időtálló elveket rögzítenek. Ezeket következetesen igyekszünk élni. Az egyik ilyen: "Minden ember azonos állapotban születik." Ezt ma az Emberi Jogok Nyilatkozata s az amerikai alkotmány is magában foglalja, Magyarországon már 1015-ben királyi utasítás, mai szóval alkotmányos alapelv volt. Ily módon mi nem ismerhetünk különbséget emberek között, s alapelvünk a Szent István-i mondat folytatása is: "Semmi sem emel fel, csakis az alázat és semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség."

Alapokmányunk kimondja azt is, hogy "nem ismerünk különbséget férfi és nő között". Ha visszagondolunk az Árpádok idejére, akkor tudjuk, hogy ez a legmagasabb országirányítási szinten is így volt, hiszen Magyarország az a furcsa hely, ahol, ha a király akadályoztatva volt a kormányzásban, akkor az országot a felesége irányította, nem pedig valamely idősebb vagy fiatalabb férfirokon.

Papok és házasok egyaránt a rend tagjai lehetnek. Reményeink szerint a rend szerzetesi ága is újraindul majd. Alapvető követelmény a feddhetetlen élet. A rend nagymestere csak katolikus lehet, de sajátosságunk, hogy ha elfogadják rendünk alapelveit, református vagy evangélikus testvérek is csatlakozhatnak hozzánk: a protestáns osztály tagjai lehetnek.

Jelvényünk a csúcsaiban kettényíló apostoli kettős kereszt. Maga Szent István király is a nyakában hordott egy kettős keresztet, amelybe a Szent Kereszt egy szilánkja volt belefoglalva. Ez az ereklye még III. András király idejében is megvolt. Három egyenes szálból lehet egy kettős keresztet összerakni. Ez jelképe Isten egységének, a Szentháromságnak. Egy kettős kereszt ugyanakkor hét félegyenesből áll, ily módon a hétágú gyertyatartó, a hét csillag, a hét gyülekezet, a hét szentség megjelenítője is. Tizenhárom csúcsával végül a kettős kereszt jelzi az utolsó vacsorát, az emberiség legnagyobb ajándékát, az eucharisztiát. Minden csúcshoz egy-egy lovagi erényt rendelünk, amit az alapokmány is magában foglal. Ezen erények szerint élünk, Szent Ágoston regulájához igazodva.

A rendi jelöltség két fokozata: a várományos és a tag. Aki ezeken a fokozatokon megfelelt, az lovag lehet, és a lovagok közül mesterré válhat. A nagymestert a rend bízza meg. Az életviteli előírások a napi imákból és a lovagi erények gyakorlásából állnak. A legnagyobb lovagi erény a szeretet. A rend tagjai évente lelkigyakorlaton és zarándoklatokon vesznek részt.

A Szent István lovagrend címtemploma a Szent István-bazilika. Így a bazilika életében szervesen részt veszünk, minden nagyobb ünnepen intézményesen is megjelenünk. Egyik zászlónk mindig a Szent Jobb mellett van. Lovagrendünk fő ünnepe augusztus 20., Szent István király napja. Az ünnepi szentmisén és a körmeneten természetesen részt veszünk.

Történelmünket átjárta Szent István szelleme, a Törvénykönyv és az Intelmek tanítása. Ez utóbbiban olvashatjuk, hogy hiába akarja valaki magát királynak nevezni, ha az ő kezét vér vagy istentelenség szennyezi, akkor zsarnoknak kell nevezni. Másutt pedig azt olvassuk, hogy a zsarnokot el kell söpörni. A mai parlament elődjéről, a királyi tanácsról előírja, hogy ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani mit sem ér. Ha ezeket az elveket komolyan vesszük, és Szent István király elveit mindennapi gyakorlattá váltjuk, akkor hazánknak, nemzetünknek, a kereszténységnek javára válunk.

A szerző a Szent István Lovagrend világi nagymestere, egyetemi tanár, űrkutató

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu