Hatvan éve halt meg Glattfelder Gyula püspök

Móri Glattfelder Gyula Budapesten látta meg a napvilágot 1874. március 18-án. 1896-ban szentelték pappá. Hitoktató, majd doktorál, alapítója és első igazgatója a katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának. Majd a Pázmány Péter-egyetem tanára. 1911 márciusában nevezi ki a Szentatya Szent Gellért utódjává, Csanád Egyházmegye püspökévé. Májusban szentelik püspökké, és veszi át az egyházmegye kormányzását.

Nagy lendülettel kezdi munkálkodását egyházmegyéjében, Temesváron. Az egyházmegyei szeminárium, papnevelő intézet építése, indítása egyik első műve. Papjai lelkiségének fejlesztésére és lelkipásztori munkájuk előmozdítására nagy gondot fordít. Az első világháború és a trianoni békediktátum után nemkívánatos elemnek nyilvánítva el kell hagynia Temesvárt, igazában kitoloncolják. Szegedre költözik. A határok módosításával az egyházmegye határait is kénytelen átrendezni Róma. A megkisebbedett Csanád Egyházmegyében a volt kétszázötven plébánia és ezerötven fília helyett harminchárom plébánia és néhány fília maradt. Nagy erővel látott az új körülmények között lehetséges munkáihoz. 1936-ban 47 plébánia és 32 fília, majd 1942-ben már 51 plébánia és 29 fília működik. Itt is megépíti - Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel - a püspöki székházat, papnevelő intézetet, amely vezetését a jezsuita rend tagjaira bízza. Felépül a Fogadalmi-templom is, amely székesegyházzá válik. Az 1930-ra elkészülő új épületekben a Budapesten jól bevált Szent Imre- kollégiumnak is jut hely. Az itt tanulókkal gyakran találkozik, és személyes tudásával, varázsával próbálja általuk felnevelni a jövő katolikus értelmiségét.

Mind a püspöki karon belül, mind az ország politikai életében meghatározó egyéniség és fáradhatatlan munkás volt. Lelkületére és szándékaira, püspöki felelősségtudatára jellemző egyházmegyei körleveleinek sora. Rajongva hallgatták szentbeszédeit. Ezek az egyház tanítására, a Szentírás igazságaira és a pápák szociális körleveleire épültek. Igényes volt magával, másokkal szemben is. Bár megkapta érdemei elismeréséül a kalocsai érseki székbe történő kinevezését, betegsége olyan előrehaladott volt, hogy ezt a terhet már nem tudta vállalni. Szegeden maradt pár hónappal később bekövetkezett haláláig. 1943. augusztus 30-án hívta haza Jézus, a Főpap, hogy Atyjának bemutatva kaphassa meg az élet koronáját, az örök élet boldogságát.

Buzgó, hithű, aktív, magyarokért lelkes, művelt, tanult, tanító, áldozatos, munkás, Isten- és emberszeretetben eltöltött élete legyen mindnyájunk példaképe.

Gyulay Endre

szeged-csanádi püspök

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu