Liturgia

Aki élni vágyik

Ki az ember, aki élni vágyik, és szeretne jó napokat látni? - teszi fel a kérdést a szent szerző a 33. zsoltárban, melyet ezen a vasárnapon az olvasmányok között éneklünk.

Valóban, van-e egyáltalán olyan ember, aki ne szeretne élni? Aki ne vágyna az igazi, fogyatkozás nélküli, boldog életre? A különbség ember és ember között természetesen nem a boldogságra való vágyakozásunk meglétében vagy hiányában van, hanem abban, hogy hogyan törekszünk e boldogság elnyerésére.

Az egyháztól távol is jól meglévő emberek máshol keresik az életet, mert azt nem találják a vallásokban, a plébániai közösségekben vagy inkább a keresztényekben. Sokakat ezzel szemben éppen az vezet el az Isten ismeretének teljességére, hogy egy-egy keresztény társukban olyan elevenséggel találkoztak, melyet mindig is kerestek, de Krisztuson kívül máshol nem találtak meg.

Minket, akik remélhetőleg élni akarunk, akiknek életét látva remélhetőleg sok embertársunk talál majd el az élet forrásához, a zsoltáros Isten igaz félelmére, az odahallgatásra, az igaz élet cselekedeteire és a békesség keresésére hív. Az isteni élet gazdagsága nem tárul föl a felszínesek, a rutinból vallásgyakorlók, a veszendő gazdagságaiktól megkötözött lelkűek előtt. Csak a szabad, figyelmes szívűeknek és a küzdeni készségeseknek. A gazdagok nyomorognak és éheznek, de akik az Urat keresik, nem szűkölködnek.

E héten azért könyörgünk Istenhez, hogy megkaphassuk tőle azt a szeretetet, melylyel őt mindenben és mindennél jobban szerethetjük, hiszen egyáltalán nem természetes erény, hanem Istentől való ajándék az, hogy mindenben fel tudjuk őt fedezni, és életünk értékeit a helyükre tudjuk tenni.

Ha Istent kitartóan keressük, az idővel gyümölcsöt terem majd, és lassanként felfedezzük az Úr édességét. Míg a nehézkes lélek hamar elvész a világ tolakodó szépségének és örömének élvezetében, az Úr édességének megtapasztalása sokat lendíthet az elkötelezettségen. Ennek az örömnek az élvezete nem célja a lelki életnek, sőt, mindannyiunknak át kell élnie sivatagos időszakokat is, mindenesetre olyan ajándék, amely a kicsiny lelkeket továbbhaladásra segíti.

Isten előre ízlelnünk engedi az igazi élet teljességét. Mert erőre van szükségünk ahhoz a sok küzdelemhez, amely még vár ránk.

Káposztássy Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu